Ha a „hős” szót hallod, valószínűleg nem saját magadra gondolsz először, hanem egy fantasy sorozat vagy film egyik szereplőjére. De vajon mi van abban az esetben, ha te is lehetnél a saját történeted hőse vagy hősnője?

A hős útja (angolul: Hero’s Journey) modell Joseph Campbell, amerikai mitológuskutató, nevéhez fűződik, aki több kultúra mítoszait elemezve felismerte, hogy a legtöbb történet ugyanarra az univerzális mintára épül. Ez a minta egy belső és külső fejlődési ívet ír le, amelyben a főhős egy “átlagos világból” indul, kihívásokon megy keresztül, átalakul, majd új minőségben tér vissza.

Ebből a modellből pedig a pszichológia is tud építkezni: minden nagy változás, minden személyes fejlődéstörténet és minden önmagaddal vívott küzdelem valójában egy hősi utazás, ahol te vagy a főszereplő, a küldetés és a megoldás is egyben. Az én-vezetés - vagyis önmagad irányításának tudománya - épp ezt a belső utazást teszi tudatossá és megvalósíthatóvá. Abban is támogat, hogyan menj végig rajta úgy, hogy közben valóban létrejöjjön az a pozitív átalakulás, amire vágysz.

Kutatások szerint (Manz és Neck, 2004, 2006) az én-vezetési stratégiák (például az önreflexió, a szokásépítés, az érzelem-szabályozás, a célkitűzés) növelik a teljesítményt és az énhatékonyságot, csökkentik a stresszt és javítják az általános jól-létet. És ami a legjobb: ez mind tanulható.

Ebben a cikkben ezért összekötöm az én-vezetési stratégiákat a hős útja modellel és bemutatom hogyan lehet hasznodra a pszichológia, miközben végigjárod a saját hősi utadat.

A hős útjának mérföldkövei

1. A kalandra hívás

A hős útja mindig egy hívással indul. Harry Potter például akkor lép rá a saját hősi útjára, amikor megérkezik hozzá a Roxfort-levél. Ez az ő “call to adventure”-e: egy új világ, egy új identitás ígérete.

Az én-vezetésben ez az a pillanat, amikor már nem csak azt kérdezed magadtól, hogy: „Mit szeretnék?”, hanem azt is, hogy „Kivé szeretnék válni?”A viselkedésváltozás-kutatások szerint az identitásalapú célok pedig sokkal tartósabbak és jobban bejósolják a pozitív eredményeket.

Hogyan alkalmazhatod ezt a gyakorlatban?

Ha például azt a célt akarod kitűzni, hogy jövőre többet fogsz sportolni, akkor fogalmazd át ezt olyan céllá, ami az énképedhez kapcsolódik.

Például:

• Eredeti célkitűzés: : „Jövőre többet fogok sportolni.”
• Identitás-alapú célkitűzés:  „Olyan ember vagyok, aki fitt és fontos számára az egészség, ezért rendszeresen sportolok.”
  
  
• Próbáld ki a következőt: Írj le 3 mondatot az új identitásoddal kapcsolatban, majd valamennyi fontos döntésednél tedd fel magadnak a kérdést: „Ez a lépés közelebb visz ahhoz az emberhez, akivé válni akarok?”

2. A hívás elutasítása

A hős eleinte tiltakozik az új lehetőségek ellen, pont úgy, ahogy mi is is nehezen mozdulunk ki a kényelmi zónánkból és nehezen változtatunk a status quo-n, még akkor is, ha egyébként a jelenlegi helyzet nem szolgál minket. A halogatás ilyenkor gyakran nem az időhiányról szól, hanem arról, hogy elkerülni próbáljuk a feladathoz kapcsolódó kellemetlen érzéseket: a bizonytalanságot, a félelmet, az önértékelési kockázatot.

Ebben a szakaszban gyakran az lendíti ki a hőst a bizonytalanságból, hogy talál egy mélyreható “miértet”, ami annyira erős és fontos a számára, hogy nem tudja figyelmen kívül hagyni. A Gyűrűk urából ismert Frodo például nem az aranyért viszi el végül a Gyűrűt Mordorba, hanem a belső meggyőződésért, hogy a megyének élnie kell. Ez a belső miért teszi hőssé és segíti át az akadályokon.

Hogyan alkalmazhatod?

• Találd meg a miértedet! Tedd fel magadnak a kérdést: “Miért akarom ezt valójában?” és“Mi az a belső meggyőződés, ami átsegít majd a nehéz időszakokon, amikor fel akarom adni?”

A hősök nem a külső motiváció miatt indulnak útnak, hanem azért, mert valami belülről hajtja őket.

3. Találkozás a mentorral

Campbell szerint a hős ezen a ponton találkozik egy mentorral. Ez a mentor van, hogy kívülről érkezik, máskor pedig sokkal inkább olyan, mint egy belső iránytű. A mentor hatására a hős képes felismerni a saját gyenge pontjait és hiányosságait, a félelmeit és az árnyékait, de az erősségeit és a benne rejlő potenciált is. Ahhoz azonban, hogy ez a felismerés bekövetkezzen, önrefelxióra van szükség.

Simba az Oroszlánykirályból akkor lép tovább, amikor végre belenéz a vízbe és meghallja a következőt: “Emlékezz, ki vagy.” Ez a tiszta önreflexió pillanata. A pszichológiai kutatások szerint a rendszeres önreflexió jelentős mértékben növeli az érzelmi önszabályozást és fejleszti a döntéshozási képességeinket is.

Hogyan alkalmazhatod?

• Keress külső mentorokat! A mentornak nem kell minden esetben a legnagyobb mesternek vagy egy tényleges tanítónak lennie. A mentor lehet egy kollégád a munkahelyen, aki előrébb tart, mint te és tanulhatsz tőle, de lehetnek a fiktív vagy valós példaképeid is, egy coach vagy pszichológus, de akár a szeretteid is. Gondold át, milyen tulajdonságokkal és képességekkel rendelkeznek ezek a személyek vagy karakterek, amelyeket te is szeretnél birtokolni és ha megteheted, tedd fel nekik a kérdéseidet!
  
  
• Rendszeresen szánj időt az önreflexióra is! Próbáld ki ezt a gyakorlatot: Írj egy rövid levelet úgy, mintha az „5 évvel idősebb, bölcsebb önmagad” írta volna neked. Mit tanácsolna? Mit látna benned? Merre vezetne? Mire figyelmeztetne? Mi az, amit kiemelne? Gondold át, hogyan tudod  a belső, bölcsebb éned tanácsait megfogadni.

4. Az első próba - A küszöb átlépése

A hős ezen a ponton lép ki teljesen a komfortzónájából és eljön az a pillanat, amikor nincs több tervezés: lépni és cselekedni kell, akkor is, ha úgy érzed, hogy még nem állsz készen. Itt már nincs idő az analízis paralízisre. A hősök nem várnak a tökéletes pillanatra.

Neo a Mátrix című filmben akkor válik valóban a Kiválasztottá, amikor úgy dönt: át meri ugrani a házat. A cselekvés teremti meg az identitást.

Hogyan alkalmazhatod?

• Ne várj a tökéletesre! Kezdd el most a cselekvést: ott ahol vagy, azzal, amivel épp rendelkezel és aki éppen most vagy. Az igazi versenyelőnyt nem mindig a legtehetségesebbek szerzik meg, hanem azok, akik képesek folyamatosan és következetesen cselekedni, majd a megszereztt tapasztalat alapján folyamatosan tovább fejlődni és ezt Angela Duckworth, pszichológus, kutatásai is alátámasztják.

5. Szövetségesek és ellenfelek

A jó kapcsolatok erősebben jósolják be a hosszú életet és a jól-létet, mint a genetika. A hősök általában nem egyedül győznek: velük van a bölcs mentor, a bátor barátok, a támogató csapat.

Gondolj csak a Stranger Things sorozatra: Tizenegy egyedül sosem lett volna képes megmenti a világot, ahogyan a Mike, Dustin, Lucas, Will vagy Max sem maradt volna életben, ha nem tartottak volna ki egymás mellett.  Luke Skywalker is akkor válik jedivé, amikor megjelenik Yoda és Obi-Wan: a mentorok, akik hisznek benne, mielőtt ő maga hitt volna magában.

Hogyan alkalmazhatod?

• Találj szövetségeseket és építs csapatot magad köré azokból, akikre még a nehéz időkben is számíthatsz! Akár a szakmai fejlődésedről van szó, akár a magánéletedben akarsz változtatni és fejlődni,  fontos, hogy találj támogatókat és szövetségeseket, akik a segítségedre sietnek a nehéz időkben. A támogató környezet ugyanis megsokszorozza a siker lehetőségét, a visszahúzó környezet pedig jelentősen megnehezíti az utat.

• Azonosítsd be az ellenségeket is! Az ellenség lehet egy konkrét személy is, aki visszahúz téged. Például egy főnök a munkahelyeden, aki keresztbe tesz neked, amikor előre akarsz lépni, de az ellenség lehet minden olyan tényező, ami meggátolja, hogy elérd a célodat. Például negatív belső monológok vagy olyan szokások, amik miatt mindig akadályokba ütközöl. Azonosítsd be ezeket az ellenségeket és alakíts ki stratégiát arra, hogyan nézz szembe ezekkel.

6. A belső barlang megközelítése

Ez a legnehezebb rész. A hős itt találkozik a legnagyobb félelmével. Nekünk gyakran ez nem egy sárkány formájában jelenik meg, hanem egy mondatként, amit sokszor tudattalanul is mondogatunk magunknak: „Nem vagyok elég jó.” „Nem fog sikerülni.” „Engem úgysem választanak.”

A Stranger Things sorozatban Vecna szimbolizálja ezt az egyszerre külső és belső ellenséget és félelmet is. Vecna ugyanis azzal manipulálja az áldozatait, hogy a tudatukba férkőzik és a legsebezhetőbb pillanataikat fordítja a szereplők ellen, hogy azok megtörjenek.

A pszichológiában a sématerápia célzottan foglalkozik ezekkel a belső, negatív gondolati mintázatokkal és sémákkal, amelyekkel saját magunknak teszünk keresztbe.

Mit tehetsz az önszabotázs és a belső kritikus hang ellen?

• Első lépésként azonosítsd be ezeket a mintázatokat és visszahúzó hiedelmeket! Készíts egy listát, amiben összegyűjtöd azokat a kritikus mondatokat, amiket rendszeresen önamagdnak mondogatsz. Ha ezzel megvagy, minden egyes mondatot fogalmazz át oly módon, hogy az erőt adó belső monológgá válhasson. Az én-vezetési modell egyik fontos stratégiája is a pozitív belső monológok alkalmazása. A saját magadnak mesélt történetek formálják a valóságodat.

7. A legnagyobb megpróbáltatás

A történet csúcspontja, amikor a hős szembenéz a legnagyobb félelmével vagy ellenfelével. A Disney filmben Mulan ekkor száll szembe egyedül Shan Yu seregével, mikor rájön, hogy a saját erejére kell támaszkodnia és egy élet-halál csata zajlik le. Ez a hős személyes erejének valódi próbatétele.

A hős a nagy végső próbatételben bizonyítja, hogy tényleg megváltozott és elsajátította a szükséges készségeket. Ez az identitás tesztje is. Ez a való életben lehet egy fontos tárgyalás, egy határhúzás, egy nehéz beszélgetés vagy egy bátor döntés, vagy egy vizsga is. Ez a pont a választóvonal, ami megmutatja neked és a környezetednek is, meddig jutottál. A végső vizsga. Például amikor évekig tanultál egy nyelvet és végül elmész a nyelvvizsgára.

Hogyan alkalmazhatod a gyakorlatban?

• Amikor látod, hogy közeleg a végső megmérettetés, vesd be a vizualizáció módszerét! Képzeld el, hogy ott vagy a kritikus pillanatban. Vizualizáld ezt a helyzetet annak minden részletével. Mit viselsz, milyen a testbeszéded, mit csinálsz pontosan. Ezt a vizualizációs gyakorlat népszerű a sportolók körében is és segíteni fog a jó teljesítményben, amikor ténylegesen sor kerül a megmérettetésre.

8.  A jutalom és a visszatérés az elixírrel

A küldetés végén a hős megkapja méltó jutalmát és visszatér az elixírrel. Mulan-t a kínai császár elismeri és megjutalmazza, a királyfi megkapja a fél királyságot vagy elnyeri a királylány kezét.

Az én-vezetés egyik fontos stratégiája is az önjutalmazás, vagyis amikor az eredmények után megjutalmazod önmagadat és megünnepled a sikeredeit. A hős - és az én-vezető - végső jutalma azonban valójában az identitás átalakulása. A narratív pszichológia szerint (McAdams, 2013) az emberek akkor érzik magukat erősebbnek, ha újraírják a saját életük történetét.

Hogyan alkalmazhatod?

• Kérdezd meg magadtól: “Ki leszek én a történet végén?” És “Hogyan fogom élni az életem, miután elértem a céljaimat?” Meséld el magadnak a történeted új verzióját.
  
  
• Oszd meg az elixírt másokkal is! A hős a végén hazatér — de nem üres kézzel. Az „elixír” az a tudás, tapasztalat vagy felismerés, amit magával hoz. Az én-vezetésben ez az a pont, amikor megosztod, amit tanultál, és beépíted az életed struktúráiba. Mesélj el valakinek egy friss tanulságot. Írj róla egy posztot. Tarts egy mini workshop-ot a csapatodnak.
  
  
• Évente egyszer készíts egy „hősi visszatekintést”: Mi volt a hívásod? Milyen próbákon mentél át? Miben változtál? Mi az az „elixír”, amit most már másoknak is átadhatsz?

A saját hős-utad már elkezdődött

A kérdés csak az: Mit fogsz tenni a következő jelenetben?

Az én-vezetés nem azt jelenti, hogy mindig mindent tökéletesen irányítasz. Sokkal inkább azt, hogy felismered: Te vagy a saját történeted hőse és minden alkalommal, amikor egy kicsit bátrabbá válsz, mint előtte — egy újabb fejezetet írsz ebben a történetben.