Ha a „hős” szót hallod, valószínűleg nem saját magadra gondolsz először, hanem egy fantasy sorozat vagy film egyik szereplőjére. De vajon mi van abban az esetben, ha te is lehetnél a saját történeted hőse vagy hősnője?

A hős útja (angolul: Hero’s Journey) modell Joseph Campbell, amerikai mitológuskutató, nevéhez fűződik, aki több kultúra mítoszait elemezve felismerte, hogy a legtöbb történet ugyanarra az univerzális mintára épül. Ez a minta egy belső és külső fejlődési ívet ír le, amelyben a főhős egy “átlagos világból” indul, kihívásokon megy keresztül, átalakul, majd új minőségben tér vissza.

Ebből a modellből pedig a pszichológia is tud építkezni: minden nagy változás, minden személyes fejlődéstörténet és minden önmagaddal vívott küzdelem valójában egy hősi utazás, ahol te vagy a főszereplő, a küldetés és a megoldás is egyben. Az én-vezetés - vagyis önmagad irányításának tudománya - épp ezt a belső utazást teszi tudatossá és megvalósíthatóvá. Abban is támogat, hogyan menj végig rajta úgy, hogy közben valóban létrejöjjön az a pozitív átalakulás, amire vágysz.

Kutatások szerint (Manz és Neck, 2004, 2006) az én-vezetési stratégiák (például az önreflexió, a szokásépítés, az érzelem-szabályozás, a célkitűzés) növelik a teljesítményt és az énhatékonyságot, csökkentik a stresszt és javítják az általános jól-létet. És ami a legjobb: ez mind tanulható.

Ebben a cikkben ezért összekötöm az én-vezetési stratégiákat a hős útja modellel és bemutatom hogyan lehet hasznodra a pszichológia, miközben végigjárod a saját hősi utadat.

A hős útjának mérföldkövei

1. A kalandra hívás

A hős útja mindig egy hívással indul. Harry Potter például akkor lép rá a saját hősi útjára, amikor megérkezik hozzá a Roxfort-levél. Ez az ő “call to adventure”-e: egy új világ, egy új identitás ígérete.

Az én-vezetésben ez az a pillanat, amikor már nem csak azt kérdezed magadtól, hogy: „Mit szeretnék?”, hanem azt is, hogy „Kivé szeretnék válni?”A viselkedésváltozás-kutatások szerint az identitásalapú célok pedig sokkal tartósabbak és jobban bejósolják a pozitív eredményeket.

Hogyan alkalmazhatod ezt a gyakorlatban?

Ha például azt a célt akarod kitűzni, hogy jövőre többet fogsz sportolni, akkor fogalmazd át ezt olyan céllá, ami az énképedhez kapcsolódik.

Például:

• Eredeti célkitűzés: : „Jövőre többet fogok sportolni.”
• Identitás-alapú célkitűzés:  „Olyan ember vagyok, aki fitt és fontos számára az egészség, ezért rendszeresen sportolok.”
  
  
• Próbáld ki a következőt: Írj le 3 mondatot az új identitásoddal kapcsolatban, majd valamennyi fontos döntésednél tedd fel magadnak a kérdést: „Ez a lépés közelebb visz ahhoz az emberhez, akivé válni akarok?”

2. A hívás elutasítása

A hős eleinte tiltakozik az új lehetőségek ellen, pont úgy, ahogy mi is is nehezen mozdulunk ki a kényelmi zónánkból és nehezen változtatunk a status quo-n, még akkor is, ha egyébként a jelenlegi helyzet nem szolgál minket. A halogatás ilyenkor gyakran nem az időhiányról szól, hanem arról, hogy elkerülni próbáljuk a feladathoz kapcsolódó kellemetlen érzéseket: a bizonytalanságot, a félelmet, az önértékelési kockázatot.

Ebben a szakaszban gyakran az lendíti ki a hőst a bizonytalanságból, hogy talál egy mélyreható “miértet”, ami annyira erős és fontos a számára, hogy nem tudja figyelmen kívül hagyni. A Gyűrűk urából ismert Frodo például nem az aranyért viszi el végül a Gyűrűt Mordorba, hanem a belső meggyőződésért, hogy a megyének élnie kell. Ez a belső miért teszi hőssé és segíti át az akadályokon.

Hogyan alkalmazhatod?

• Találd meg a miértedet! Tedd fel magadnak a kérdést: “Miért akarom ezt valójában?” és“Mi az a belső meggyőződés, ami átsegít majd a nehéz időszakokon, amikor fel akarom adni?”

A hősök nem a külső motiváció miatt indulnak útnak, hanem azért, mert valami belülről hajtja őket.

3. Találkozás a mentorral

Campbell szerint a hős ezen a ponton találkozik egy mentorral. Ez a mentor van, hogy kívülről érkezik, máskor pedig sokkal inkább olyan, mint egy belső iránytű. A mentor hatására a hős képes felismerni a saját gyenge pontjait és hiányosságait, a félelmeit és az árnyékait, de az erősségeit és a benne rejlő potenciált is. Ahhoz azonban, hogy ez a felismerés bekövetkezzen, önrefelxióra van szükség.

Simba az Oroszlánykirályból akkor lép tovább, amikor végre belenéz a vízbe és meghallja a következőt: “Emlékezz, ki vagy.” Ez a tiszta önreflexió pillanata. A pszichológiai kutatások szerint a rendszeres önreflexió jelentős mértékben növeli az érzelmi önszabályozást és fejleszti a döntéshozási képességeinket is.

Hogyan alkalmazhatod?

• Keress külső mentorokat! A mentornak nem kell minden esetben a legnagyobb mesternek vagy egy tényleges tanítónak lennie. A mentor lehet egy kollégád a munkahelyen, aki előrébb tart, mint te és tanulhatsz tőle, de lehetnek a fiktív vagy valós példaképeid is, egy coach vagy pszichológus, de akár a szeretteid is. Gondold át, milyen tulajdonságokkal és képességekkel rendelkeznek ezek a személyek vagy karakterek, amelyeket te is szeretnél birtokolni és ha megteheted, tedd fel nekik a kérdéseidet!
  
  
• Rendszeresen szánj időt az önreflexióra is! Próbáld ki ezt a gyakorlatot: Írj egy rövid levelet úgy, mintha az „5 évvel idősebb, bölcsebb önmagad” írta volna neked. Mit tanácsolna? Mit látna benned? Merre vezetne? Mire figyelmeztetne? Mi az, amit kiemelne? Gondold át, hogyan tudod  a belső, bölcsebb éned tanácsait megfogadni.

4. Az első próba - A küszöb átlépése

A hős ezen a ponton lép ki teljesen a komfortzónájából és eljön az a pillanat, amikor nincs több tervezés: lépni és cselekedni kell, akkor is, ha úgy érzed, hogy még nem állsz készen. Itt már nincs idő az analízis paralízisre. A hősök nem várnak a tökéletes pillanatra.

Neo a Mátrix című filmben akkor válik valóban a Kiválasztottá, amikor úgy dönt: át meri ugrani a házat. A cselekvés teremti meg az identitást.

Hogyan alkalmazhatod?

• Ne várj a tökéletesre! Kezdd el most a cselekvést: ott ahol vagy, azzal, amivel épp rendelkezel és aki éppen most vagy. Az igazi versenyelőnyt nem mindig a legtehetségesebbek szerzik meg, hanem azok, akik képesek folyamatosan és következetesen cselekedni, majd a megszereztt tapasztalat alapján folyamatosan tovább fejlődni és ezt Angela Duckworth, pszichológus, kutatásai is alátámasztják.

5. Szövetségesek és ellenfelek

A jó kapcsolatok erősebben jósolják be a hosszú életet és a jól-létet, mint a genetika. A hősök általában nem egyedül győznek: velük van a bölcs mentor, a bátor barátok, a támogató csapat.

Gondolj csak a Stranger Things sorozatra: Tizenegy egyedül sosem lett volna képes megmenti a világot, ahogyan a Mike, Dustin, Lucas, Will vagy Max sem maradt volna életben, ha nem tartottak volna ki egymás mellett.  Luke Skywalker is akkor válik jedivé, amikor megjelenik Yoda és Obi-Wan: a mentorok, akik hisznek benne, mielőtt ő maga hitt volna magában.

Hogyan alkalmazhatod?

• Találj szövetségeseket és építs csapatot magad köré azokból, akikre még a nehéz időkben is számíthatsz! Akár a szakmai fejlődésedről van szó, akár a magánéletedben akarsz változtatni és fejlődni,  fontos, hogy találj támogatókat és szövetségeseket, akik a segítségedre sietnek a nehéz időkben. A támogató környezet ugyanis megsokszorozza a siker lehetőségét, a visszahúzó környezet pedig jelentősen megnehezíti az utat.

• Azonosítsd be az ellenségeket is! Az ellenség lehet egy konkrét személy is, aki visszahúz téged. Például egy főnök a munkahelyeden, aki keresztbe tesz neked, amikor előre akarsz lépni, de az ellenség lehet minden olyan tényező, ami meggátolja, hogy elérd a célodat. Például negatív belső monológok vagy olyan szokások, amik miatt mindig akadályokba ütközöl. Azonosítsd be ezeket az ellenségeket és alakíts ki stratégiát arra, hogyan nézz szembe ezekkel.

6. A belső barlang megközelítése

Ez a legnehezebb rész. A hős itt találkozik a legnagyobb félelmével. Nekünk gyakran ez nem egy sárkány formájában jelenik meg, hanem egy mondatként, amit sokszor tudattalanul is mondogatunk magunknak: „Nem vagyok elég jó.” „Nem fog sikerülni.” „Engem úgysem választanak.”

A Stranger Things sorozatban Vecna szimbolizálja ezt az egyszerre külső és belső ellenséget és félelmet is. Vecna ugyanis azzal manipulálja az áldozatait, hogy a tudatukba férkőzik és a legsebezhetőbb pillanataikat fordítja a szereplők ellen, hogy azok megtörjenek.

A pszichológiában a sématerápia célzottan foglalkozik ezekkel a belső, negatív gondolati mintázatokkal és sémákkal, amelyekkel saját magunknak teszünk keresztbe.

Mit tehetsz az önszabotázs és a belső kritikus hang ellen?

• Első lépésként azonosítsd be ezeket a mintázatokat és visszahúzó hiedelmeket! Készíts egy listát, amiben összegyűjtöd azokat a kritikus mondatokat, amiket rendszeresen önamagdnak mondogatsz. Ha ezzel megvagy, minden egyes mondatot fogalmazz át oly módon, hogy az erőt adó belső monológgá válhasson. Az én-vezetési modell egyik fontos stratégiája is a pozitív belső monológok alkalmazása. A saját magadnak mesélt történetek formálják a valóságodat.

7. A legnagyobb megpróbáltatás

A történet csúcspontja, amikor a hős szembenéz a legnagyobb félelmével vagy ellenfelével. A Disney filmben Mulan ekkor száll szembe egyedül Shan Yu seregével, mikor rájön, hogy a saját erejére kell támaszkodnia és egy élet-halál csata zajlik le. Ez a hős személyes erejének valódi próbatétele.

A hős a nagy végső próbatételben bizonyítja, hogy tényleg megváltozott és elsajátította a szükséges készségeket. Ez az identitás tesztje is. Ez a való életben lehet egy fontos tárgyalás, egy határhúzás, egy nehéz beszélgetés vagy egy bátor döntés, vagy egy vizsga is. Ez a pont a választóvonal, ami megmutatja neked és a környezetednek is, meddig jutottál. A végső vizsga. Például amikor évekig tanultál egy nyelvet és végül elmész a nyelvvizsgára.

Hogyan alkalmazhatod a gyakorlatban?

• Amikor látod, hogy közeleg a végső megmérettetés, vesd be a vizualizáció módszerét! Képzeld el, hogy ott vagy a kritikus pillanatban. Vizualizáld ezt a helyzetet annak minden részletével. Mit viselsz, milyen a testbeszéded, mit csinálsz pontosan. Ezt a vizualizációs gyakorlat népszerű a sportolók körében is és segíteni fog a jó teljesítményben, amikor ténylegesen sor kerül a megmérettetésre.

8.  A jutalom és a visszatérés az elixírrel

A küldetés végén a hős megkapja méltó jutalmát és visszatér az elixírrel. Mulan-t a kínai császár elismeri és megjutalmazza, a királyfi megkapja a fél királyságot vagy elnyeri a királylány kezét.

Az én-vezetés egyik fontos stratégiája is az önjutalmazás, vagyis amikor az eredmények után megjutalmazod önmagadat és megünnepled a sikeredeit. A hős - és az én-vezető - végső jutalma azonban valójában az identitás átalakulása. A narratív pszichológia szerint (McAdams, 2013) az emberek akkor érzik magukat erősebbnek, ha újraírják a saját életük történetét.

Hogyan alkalmazhatod?

• Kérdezd meg magadtól: “Ki leszek én a történet végén?” És “Hogyan fogom élni az életem, miután elértem a céljaimat?” Meséld el magadnak a történeted új verzióját.
  
  
• Oszd meg az elixírt másokkal is! A hős a végén hazatér — de nem üres kézzel. Az „elixír” az a tudás, tapasztalat vagy felismerés, amit magával hoz. Az én-vezetésben ez az a pont, amikor megosztod, amit tanultál, és beépíted az életed struktúráiba. Mesélj el valakinek egy friss tanulságot. Írj róla egy posztot. Tarts egy mini workshop-ot a csapatodnak.
  
  
• Évente egyszer készíts egy „hősi visszatekintést”: Mi volt a hívásod? Milyen próbákon mentél át? Miben változtál? Mi az az „elixír”, amit most már másoknak is átadhatsz?

A saját hős-utad már elkezdődött

A kérdés csak az: Mit fogsz tenni a következő jelenetben?

Az én-vezetés nem azt jelenti, hogy mindig mindent tökéletesen irányítasz. Sokkal inkább azt, hogy felismered: Te vagy a saját történeted hőse és minden alkalommal, amikor egy kicsit bátrabbá válsz, mint előtte — egy újabb fejezetet írsz ebben a történetben.

Jim Collins Jóból kiváló (angolul: Good to Great) című könyvét sokan a nagyvállalatok és a felsővezetők világához kötik. A könyvben megfogalmazott - és az előző cikkemben összegyűjtött -  alapelveket áttekintve, gyorsan kiderül, hogy itt valami sokkal fontosabbat is találunk:

Ami naggyá tesz egy céget, ugyanaz teheti naggyá az egyént is.

Jim Collins könyve nem vállalati titkok gyűjteménye, sokkal inkább adaptív viselkedésminták összessége. Ha pedig ezeket a saját életünkben is alkalmazni tudjuk, nagyon egyszerű, mégis elképesztően hatékony eszközökké válhatnak. Olyan eszközökké, amelyek segítenek olyan életet és karriert építeni, amely valóban energizál, értelmet ad, összhangban van önmagaddal és elvezet az egyéni kiválósághoz is.

Az én-vezetésről szóló workshop-jaim során sokan élnek át olyan pillanatokat, amikor rájönnek, mennyire természetesen fordíthatók le az üzleti és pszichológiai elvek a személyes fejlődésükre. Ehhez nem kell cím, rang vagy csapat. Csak az, hogy elkötelezett legyél önmagad vezetésére.

Ebben a cikkben ezért összegyűjtöttem a Jóból kiváló című könyv négy meghatározó alapelvét és azt is, hogyan építheted be ezeket a mindennapjaidba, hogy elérhesd az egyéni kiválóságot.

1. Első az ember, aztán a feladat

Vedd körül magad olyan emberekkel és környezettel, ahol feltöltődhetsz és lehetőséged nyílik kibontakoztatni a benned rejlő erőforrásokat. A kiváló cégek nem a stratégiával kezdik, hanem az emberekkel — a megfelelő emberekkel, a megfelelő helyeken. Az életedben pontosan ugyanez működik. A körülötted lévő emberek alakítják a szokásaidat, a magabiztosságodat, a határaidat, az energiaszintedet — sőt azt is, mit tartasz lehetségesnek. A társas befolyásolással kapcsolatos kutatások szerint az érzelmeink, a viselkedésünk és akár a karriercéljaink is „átragadnak”  ránk a hálózatainkon keresztül.

Éppen ezért az én-vezetés legelső kérdése így hangzik:

“Kit engedsz be az elmédbe, a napodba és az érzelmi-fizikai teredbe?”

Volt egy ügyfelem, aki egy mérgező munkahelyi környezetben dolgozott, ahol a mikromenedzsment, a kritika és a versengés volt a norma. Folyton bizonytalannak érezte magát és megkérdőjelezte a képességeit. Miután végül úgy döntött, ott hagyja a vállalkozást és egy másik cégnél helyezkedik el, néhány hónap alatt megugrott az önbizalma és a teljesítménye. Amint a környezet változott, ő is kivirágzott.

Brian Tracy, az egyik legismertebb üzleti tanácsadó, a következőket állítja: “A téged körülvevő és hozzád legközelebb álló öt ember átlaga vagy.” Tehát, mielőtt a céljaidat „javítanád meg”, nézd meg, kik és milyen környezet vesz körül.

2. Nézz szembe a kellemetlen tényekkel

Collins ezt a pillért nevezi könyvében Stockdale-paradoxonnak: képesnek lenni szembenézni a valósággal anélkül, hogy elveszítenénk a hitet a jövőben.

Egyéni szinten ez azt jelenti, hogy őszintének kell lenned önmagaddal, ítélkezés nélkül, még akkor is, ha a valóság elsőre kegyetlennel tűnik. Ugyanakkor fent kell tartanod a belső meggyőződésedet és nem hagyhatod veszni a reményt. Sokan küzdenek ezzel. Vagy elkerülik a kellemetlen igazságokat vagy túlzottan azonosulnak a hibáikkal és feladják vagy el sem kezdik. Ezek egyike sem építi a rezilienciádat és az erődet.

A pszichológiai kutatások szerint (különösen Kristin Neff munkája alapján) azok az emberek, akik együttérzően és kiegyensúlyozottan kommunikálnak saját magukkal, motiváltabbak és ellenállóbbak. Miért? Mert nem pazarolják az energiát önkritikára és az önszabotázsra.

Egy vállalkozó ügyfelem például hetekig halogatta azokat a feladatokat, amelyek valódi változást és áttörést hozhattak volna a céljai elérésében és folyamatosan kereste a kifogásokat, miért nincs ideje az új lépésekre. Egy coaching folyamatban megvizsgáltuk a “kellemetlen tényeket”: félt mások véleményétől és megbélyegzésétől, kényelmes volt a komfortzónájában maradni, és ha még nem is volt tökéletes rendszere, legalább nem kellett extra energiákat mozgósítania és bizonyos konfliktusoktól is megvédte így magát. Ez az őszinteség azonban mindent megváltoztatott. Végül felismerte a visszahúzó tényezőket, szembenézett a tényekkel és a szűk keresztmetszetekkel és eldöntötte, hogy elkezdi beépíteni a változtatásokat. Néhány hét alatt végül felépített egy egyszerű, ám következetes láthatósági rutint, ami növelte a hatékonyságot a vállalkozásában.

Nem az igazsággal való szembenézés fájdalmas, hanem a saját magaddal szembeni ítélkezés.

Kérdezd meg magadtól a következőt:
“Milyen igazságot kerülök, csak azért, mert kényelmetlen?”

Őszinteség ítélkezés nélkül —  ez az én-vezetés alapja.

3. A Sündisznó-elv - A személyes zsenialitási zónád

A Sündisznó-elv három kérdésre épül:

1. Mi iránt érzel mély szenvedélyt és lelkesedést?
2. Miben lehetsz kiemelkedően jó?
3. Mi termel számodra értéket vagy jövedelmet?

Ahol ez a három találkozik, ott születik a nagyszerűség — cégeknél és embereknél egyaránt. Ez a te zsenialitási zónád. Az a hely, ahol eltűnik az időérzéked, ahol áramlatba (flow-ba) kerülsz, ahol mások erőfeszítést látnak, te meg természetességet. A sündisznó elv megfeleltethető a japán kultúrában az ikigai-nak.

Ezek az elvek összhangban vannak a pozitív pszichológia kutatásaival, melyek szerint akkor vagyunk a legboldogabbak és legeredményesebbek, amikor az erősségeinket használjuk, nem amikor megpróbáljuk kijavítani a gyengeségeinket.

A  saját sündisznó elvet felfedezése nem hobbi vagy szórakozás.  Ez a hosszú távú jól-léted és teljesítményed egyik legfontosabb kulcsa.

4. A lendkerék-hatás

A szokások megbízhatóbban építik a sikert, mint a motiváció. Jim Collins egy hatalmas lendkereket ír le a könyvében, amelyet először alig lehet megmozdítani, de minden egyes következetes lökéssel egyre gyorsabban forog, míg végül megállíthatatlanná válik. Ez pontosan leírja a szokások pszichológiáját is.

Nem nagy ugrások szükségesek. Nem hirtelen áttörések.Hanem a következetesség ereje. A modern viselkedéstudomány (James Clear-től a neuroplaszticitás-kutatásokig) mind azt mutatja, hogy a kis, ismétlődő cselekvések átformálják az agyat és új identitást építenek.

Az egyik ügyfelem például egyetlen egyszerű lendkerék-szokásra építette fel a vállalkozását: tartalom-marketing stratégiát dolgozott ki és ezzel növelte szakmai hitelességét. Hétről hétre elköteleződött amellett, hogy a közösségi media platformokon és egy blogon keresztül szólította meg a potenciális ügyfeleit. Nagyjából egy év alatt ezzel elérte, hogy interjúkra és előadások tartására kérjék fel, ráadásul a naptára is teljesen betelt új ügyfelekkel. Nem a motivációja volt az igazán kiemelkedő, hanem a következetessége.

Kérdezd meg magadtól:
Mi az az apró, de következetes szokás, ami egy éven belül mindent megváltoztatna?

Ott indul a lendkereked.

A nagyszerűség nem a CEO-k kiváltsága

A nagyszerűség következetes döntésekből, kis szokásokból, támogató környezetből és egy tiszta, követhető küldetésből áll. A Jóból kiváló című könyv pedig ad egy keretet és egy módszert ahhoz, hogy ezt a saját életedben is felépíthesd és igazi én-vezetővé válhass.

Jim Collins Good to Great (Jóból kiváló) című könyve mára a vezetés- és szervezetfejlesztés egyik klasszikusává vált. Nem is olyan meglepő, hiszen Jim Collins és kutatócsapata 15 éven keresztül vizsgálta a siker és a kiválóság vállalati titkait és kutatásaik eredményeit ebben a könyvben foglalta össze. A könyv népszerűsége hazánkba is eljutott, így egy középvállalkozásnál arra is felkértek, hogy egy teljes workshop-sorozatot szervezzek meg a szakmai vezetők számára a könyv alappilléreire építkezve. Bár a könyv 2001-ben jelent meg, alapelvei ma is relevánsak és azóta egyre több kutatás igazolja azokat a szervezetpszichológia és a viselkedéstudomány területéről.

Ebben a cikkben ezért most összefoglalom a könyv fő gondolatait, tudományosan információkkal kiegészítve, hogy te is be tudd építeni ezeket az elveket a vállalkozásod működésébe.

1. Az 5. szintű vezetés - Az alázat és az ambíció ereje

A legeredményesebb vezetők nem feltétlenül a karizmatikus szupersztárok. Az úgynevezett „5. szintű vagy típusú vezetők” az alázat és a rendkívüli szakmai elszántság különleges kombinációjával működnek. Ambíciójukat nem az egójuk szolgálatába állítják, hanem a szervezet sikerébe fektetik. Kutatások bizonyítják, hogy az alázatos vagy szolgáló vezetési stílus magasabb csapatteljesítményhez, pszichológiai biztonsághoz és tanulási viselkedéshez vezet (Owens & Hekman, 2012). Az ilyen vezetők ugyanis teret adnak a kollektív intelligenciának, így megő a kivételes teljesítmény lehetősége.

Hogyan alkalmazhatod a gyakorlatban?

• Kezdd el gyakorolni az alázatos vezetési stílust a következőképpen: Kérdésekkel vezess, ne utasításokkal. Például: „Szerinted mi lenne most a legokosabb következő lépés?”
• Válaszd el a személyiséget a teljesítménytől. Kövesd a growth mindset (növekedési szemlélet) elvét, miszerint a hiba csak információ, nem pedig kudarc. Elemezd ki a hibákat és vond le a következtetéseket, hogy megismerd, legközelebb mit lehetne másképp csinálni. Mutass példát és támogasd a munkatársaidat, hogy ők is elsajátítsák ezt a szemléletet!
• A csapat sikereit ünnepeld nyilvánosan, a hibákért vállald a felelősséget vagy vitasd meg azokat privát körülmények között az érintettekkel.
  
  

2. Ültesd a megfelelő embert a megfelelő helyre

A Jóból kiváló című könyvben a busz-metaforát alkalmazzák, amikor arról van szó, hogyan választhatjuk ki a legmegfelelőbb embereket. A kiváló cégek Jim Collins szerint először a megfelelő embereket ültetik fel a buszra és csak ezután döntik el, merre induljanak. A tehetség-stratégia tehát megelőzi az üzleti stratégiát. Kutatások szerint a megfelelő emberek fontosabbak a teljesítmény szempontjából, mint bármely stratégia. A Google híres Arisztotelész (Aristotle) projektje is azt mutatja, hogy a sikeres csapatokat három tényező határozza meg: a pszichológiai biztonság, a megbízhatóság és az egyértelműség.

Gyakorlati alkalmazási lehetőségek:

• Vezess be értékalapú, strukturált kiválasztást! Ne intuíció alapján dönts,  használj viselkedéses és szituációs kérdéseket és validált eszközöket a toborzás-kiválasztási folyamatban.
• Részesítsd előnyben az alkalmazkodó-képességet. A kognitív rugalmasság és a reziliencia előrejelzi a teljesítményt a gyorsan változó környezetben.
• Helyezd az első helyre az integritást és motivációt. A szakmai készségek fejleszthetőek, a jellem nem.
  
  

3. Nézz szembe a brutális tényekkel (de soha ne veszítsd el a hitet)

A kiváló cégek olyan közeget teremtenek, ahol az igazság kimondható és a munkatársak szembenéznek a tényekkel, ugyanakkor töretlenül hisznek abban, hogy végül sikerre jutnak (Stockdale-paradoxon). Ahogy azt az előző pontban is említettem, a pszichológiai biztonság a csapatteljesítmény egyik legerősebb előrejelzője. A valóság torzítása, az információk elnyomása és a csoportgondolkodás kognitív torzításokhoz és végül rossz döntésekhez vezet.

Hogyan alkalmazhatod a gyakorlatban?

• Bátorítsd a csapattársakat, hogy formáljanak ellenvéleményt is. Alakíts ki egy rotációs „ördög ügyvédje” szerepet.
• Használj bizonyítékokat és adatokat a feltételezések tesztelésére. Biztasd a munkatársakat is erre.
• Tarts rendszeresen utóelemzéseket, ahol megválaszoljátok a következő kérdéseket: “Mik voltak az elvárások? Mi történt? Miért történt? Mi az, ami jól sikerült? Mi az, ami nem sikerült? Mit csinálunk másképp legközelebb?”
• Alkalmazd a Stockdale-paradoxon kérdést: „Mi az a kemény valóság, amivel ma szembe kell néznünk és miért vagyunk biztosak abban, hogy végül sikerrel járunk?”

Ez a fajta megközelítés egyszerre teremt realizmust és optimizmust — a leghatékonyabb kombinációt.

4. A sündisznó elv: Miben lehetsz a legjobb a világon?

A kiváló cégek egy kristálytiszta koncepcióra építenek, amely három fő kérdés metszéspontjában áll:

1. Miben lehetünk a legjobbak a világon?
2. Mi a Profit / X, avagy mi hajtja a gazdasági motorunkat?
3. Mi iránt vagyunk szenvedélyesen lelkesek?

A fókusz növeli a hatékonyságot, a motivációt és a szervezeti egyértelműséget. A cél érzelmi jelentősége pedig magasabb elköteleződést eredményez (Kahn, 1990; Grant, 2008).

Hogyan alkalmazhatod a sündisznó elvet?

• Tűzzetek ki egy meghatározó KPI-t: Egyetlen mutatót, amely hosszú távú értéket tükröz (pl. ügyfélmegtartás) és mindenki szem előtt tart a vállalkozásban.
• Dönts adatok alapján az erősségekről és gyengeségekről!
• Találjátok meg a vállalkozás sündisznó elvét! A kiváló cégek hónapokig, de akár évekig is dolgoztak a sündisznó-elvük kialakításán, de a befektetett erőfeszítéseik megtérültek.
• Minden stratégiai döntést hangolj össze a sündisznó-elvvel. Ami nem illik hozzá, azzal nem érdemes foglalkozni.
  
  

5. A lendkerékhatás - Apró, következetes lépésekből valódi áttörés

A kiváló teljesítmény nem a nagy ugrásokból, hanem a sok, apró, következetes cselekvésből épül fel. Ezek egy idő után megállíthatatlan lendületet hoznak, ezt nevezik a könyvben lendkerékhatásnak. A szokáskutatások szerint a kis lépések és szokásépítések összeadódnak és exponenciális eredményeket hoznak (Clear, 2018). A folyamatos haladás pedig egészséges mértékben növeli a  dopamin-szintet, avagy a jutalmazó hormon szintjét, és növeli a motivációt.

Hogyan alkalmazhatod?

• Oszd fel a nagy célokat heti projektekre és célokra. Például hetente hány ajánlatot küldjenek ki az értékesítők, hány db ügyfélhívás történjen.
• Ünnepeld meg az apró sikereket is és építs egy olyan kultúrát, ahol értékelik a folyamatot is! A haladás érzése erősebben motivál, mint maga a cél.
• Ne akaraterőt építs, hanem rendszereket! Automatizáld a munkafolyamatokat, csökkentsd a döntési terhelést, így csökkentve az ellenállást és megnövelve a lendkerékhatás kialakulásának esélyét.
  
  

6. A fegyelem kultúrája - Szabadság keretek között

A kiváló cégekben fegyelmezett emberek, fegyelmezett gondolkodás és fegyelmezett cselekvés zajlik, ugyanakkor a munkatársaknak megmarad az autonómia-érzése. A fegyelem nem kontrollt, hanem következetességet jelent. Deci & Ryan (2000) önmeghatározás elmélete szerint az autonómia a struktúrával párosítva a legmagasabb teljesítményt és jól-létet eredményezheti.

Hogyan alkalmazhatod?

• Határozd meg a nem alku tárgyát képező elvárásokat. Például visszajelzés az ügyfélnek 24 órán belül.
• Biztosíts szabadságot abban, hogy hogyan teljesítik a feladataikat a munaktársak.
• Használj agiils módszereket a fókusz és az összehangoltság érdekében.
  
  

A Jóból kiváló című könyv értéke az egyszerűségében és a megvalósíthatóságában rejlik: a kiválóság nem a gyors áttörésekből, hanem következetes kis lépésekből, a megfelelő emberekből és tudatos fókuszból születik. A szervezetpszichológia kutatásaival kiegészítve ezek az elvek még inkább egyértelművé válnak, világos utat mutatva a kultúra, a teljesítmény és a hosszú távú szervezeti siker fejlesztéséhez.

A cégvezetők és vállalkozók ritkán ismerik be nyilvánosan, de valójában sokan aggódnak a mesterséges intelligencia térnyerése miatt. Úgy érzik, hogy lelkesnek, jövőbe mutatónak és magabiztosnak kellene lenniük, miközben a felszín alatt egyszerre van jelen az izgatottság, a nyomás és a félelem és ilyen és ehhez hasonló kérdéseket fogalmaznak meg: “Mi van, ha rossz eszközt választanak?”  “Mi van akkor, ha elveszítik az irányítást a döntések felett?” “Ha kárt okoznak a vállalkozásukban vagy a csapatukban”?

Ebben a cikkben most összefoglalom a vezetők leggyakoribb AI-al kapcsolatos félelmeit, és azt is, mit tehetnek, hogy ezekkel a félelmekkel hatékonyabban megküzdjenek.

Mitől félnek valójában a vezetők?

1. Negatív hatás a csapatra - „Kárt teszek az embereimben?”

A felmérések következetesen azt mutatják, hogy a vállalatok munkatársai tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia kiváltja a munkájukat vagy csökkenti a bevételeiket. Az OECD adatai szerint 5-ből 3 munkavállaló fél attól, hogy az elkövetkező években elveszíti az állását a MI miatt, és 5-ből 2 tart attól, hogy a MI csökkenti majd a fizetéseket a szektorukban.

A vezetőknek kezelniük kell a munkavállalók AI-al kapcsolatos félelmeit, ami döntési paralízist okozhat: a vezetők célja egyrészt a hatékonyság és profitnövelés, miközben felelősek a csapatuk jól-létéért és a jövőbeli foglalkoztathatóságért is. Ez egyfajta erkölcsi és kapcsolati félelmet generál: “Ha bevezetem a MI-t, vajon fenyegetésként fognak rám tekinteni, nem pedig vezetőként, akiben megbízhatnak?”

Mi segíthet ennek a kettőségnek a kezelésében?

• Kommunikáld a munkakörök beszüntetése helyett a feladatok átalakulását! Kutatások igazolják, hogy a munkatársak kevésbé szoronganak a MI miatt, ha a munkakörök feladatokra bontva jelennek meg és egyértelmű, hogy melyeket automatizálják és melyek maradnak emberi erősségek.
  
  
• Szervezz strukturált átképzési programokat! A tréning hiánya az egyik legerősebb kiváltója az MI-szorongásnak. Ha a vezetők az MI bevezetését konkrét tanulási útvonalakkal párosítják, a munkatársak nagyobb eséllyel látják lehetőségként, nem pedig fenyegetésként a mesterséges intelligenciát.
  
  
• Tervezzétek meg közösen a jövő munkaköreit! Ha a munkavállalókat bevonjuk a saját szerepük és jövőjük alakításába, csökken a bizonytalanság és nő a pszichológiai autonómia érzése.

2. Az irányítás elvesztése – „Megbízhatok még a döntésekben?”

Az egyik leggyakoribb félelem a „fekete doboz” jellegű döntéshozatal. Ez azt jelenti, hogy a vezetők félnek attól, hogy a kritikus döntéseket olyan rendszerekre bízzák, amelyeket nem értenek teljesen. Ez összefügg egy ismert jelenséggel: az algoritmus averzióval vagy idegenkedéssel (angolul: algorithm aversion), amikor az emberek akkor is elutasítják az algoritmusok javaslatait, ha azok statisztikailag pontosabbak a humán döntéseknél. A kutatások azt mutatják, hogy az alacsony MI-ismeretek egyszerre okozhatnak túlzott bizalmatlan­ságot és túlzott bizalmat is – attól függően, hogy a vezető épp használja-e a rendszert vagy sem.

Mi segíthet az AI megfelelő alkalmazásában?

• Pozícionáld „második véleményként” az AI-t, nem elsődleges döntéshozóként. A vezetők nyitottabbak a MI használatára, ha azt döntéstámogató eszközként értelmezik, nem pedig a döntések teljes mértékű helyettesítőjeként. A MI javasol, azonban az ember hozza a végső döntést.
  
  
• Azonosíts be “human-in-the-loop” ellenőrzési pontokat! Azonosítsd azokat a döntési helyzeteket, ahol kötelező az emberi felülvizsgálat és beavatkozás a döntéshozási folyamatokba. Ilyen lehet a toborzás, az ügyfelek kezelése vagy bármilyen kockázatosabb szituáció.
  
  
• Alakíts ki MI-átláthatósági rituálékat! Rendszeresen válaszoljátok meg a következő kérdéseket:
• Mit javasolt a mesterséges intelligencia?
• Mi alapján kaptuk ezeket a válaszokat? Hogyan és milyen formában adtuk ki a parancsot az AI-nak?
• Mit fogadtunk el vagy utasítottunk el és miért?

Ez a reflexív gyakorlat növeli a tudatosságot, a kritikus gondolkodást és csökkenti a csőlátást vagy a vakfoltok figyelmen kívül hagyását.

3. Etikai, jogi és reputációs kockázatok – „Mi van, ha botrány lesz belőle?”

Egyre több vezető aggódik amiatt, hogy egy MI-hiba diszkriminációt, adatvédelmi incidenst vagy PR-katasztrófát okozhat. Az IBM felmérése is rámutat: a vezetők jelentős része épp az etikai, adatvédelmi és szabályozási kockázatok miatt halogatja az MI bevezetését. Ezzel párhuzamosan egyre nő a rés a vezetők elképzelései és a dolgozók megértése között: a vezetők úgy érzik, van MI-stratégiájuk, a dolgozók viszont sokszor semmit nem látnak ebből. A bizonytalanság pedig tudjuk, hogy fokozza az aggodalmat.

Mi segíthet?

• Alakítsunk ki könnyen értelmezhető mesterséges intelligencia kereteket! Nem kell 100 oldalas szabálykönyv, hiszen azt senki sem fogja elolvasni. Egy rövid, világos keretrendszer is elég, ami a következőket tartalmazza:
• mire használható az MI az adott projektben vagy szervezetben és mire nem,
• az adatvédelmi irányelveket,
• a szervezeti igazságosság szempontjait és ellenőrzési lépéseket,
• az eszkalációs útvonalakat.
• Hozz létre egy etikai bizottságot,  nem csak technikai szereplőkkel, de jogi, HR és operációs vezetőkkel. Minél több nézőpont találkozik, annál inkább csökkenthető a csoportgondolkodás.
  
• A bevezetés előtt kérdezzük meg: „Ha ez a projekt kudarcot vallana vagy botrányt okozna, mi állna a címlapon?” “Mi a legrosszabb, ami történhet?” Ez alapján alakítsuk ki a védelmi mechanizmusokat és a stratégiát.

4. A lemaradástól való félelem – „Mások már előrébb tartanak.”

A legtöbb vezető úgy érzi, hogy lépést kell tartania a technológiai változással és fejlődéssel. Miközben gyorsan terjed a MI mindennapi használata, sok vezető arról számol be, hogy a várt megtérülés elmarad. Ez egy speciális félelmet teremt: “Mi van, ha sok pénzt fektetek be, felborítom a folyamatokat és a kultúrát és mégsem lesz eredménye?”

Mi segíthet?

• Tesztelj a teljes bevezetés előtt! Ne grandiózus stratégiai tervekkel kezdd el az AI bevezetését, hanem néhány világos, mérhető esettel és kisebb projektekkel, például az ajánlatírás felgyorsításával, riportok összegzésével, az ügyfélkérdések automatizálásával. Mérjük a megtakarított időt, a hibák csökkenését vagy a bevételi növekményt.
  
  
• A kísérletezés és a transzformáció szétválasztása. Hozzatok létre egy „sandbox-ot”, vagyis egy játszóteret az AI-al kapcsolatos lehetőségek tesztelésére, ahol a csapatok kísérletezhetnek a MI-val, anélkül hogy kockára tennék a kulcsfolyamatokat.
  
  
• Reális benchmarking: Ne a tech óriásokhoz hasonlítsd magad, hanem a saját iparágad és környezeted szereplőihez.

5. Félelem attól, hogy sérül a szervezeti kultúra – „Megöli az MI a kreativitást és a kapcsolatokat?”

Sok vezető attól tart, hogy az MI csökkenti az interakciót, rombolja a kreativitást, vagy megteremti a „megfigyelés kultúráját”. A kutatások szerint az emberek leginkább nem az állásvesztéstől, hanem a munka minőségének romlásától, az autonómia elvesztésétől és az igazságosság sérülésétől tartanak.

Mi segíthet?

• Használd az MI-t kiegészítőként, nem kontrolleszközként! Olyan alkalmazásokkal kezdd az AI bevezetését, amelyek csökkentik a monotonitást és több időt hagynak a humán aspektusokra: a kapcsolatokra, a probléma-megoldásra, a kreativitásra.
  
  
• Transzparens kommunikáció a monitorozásról: Ha egy MI-eszköz adatokat gyűjt, egyértelműen mondjuk el, hogy mit és miért és hogyan nem fogjuk az adatokat felhasználni.
  
  
• Az emberi készségek hangsúlyozása: Amikor MI-sikerekről beszélünk, mindig emeljük ki a humán döntés, az empátia vagy a kritikus és a kreatív gondolkodás szerepét.

Pszichológiai stratégiák vezetőknek az MI-félelmek kezelésére

A szervezeti lépések mellett a vezetőknek szüksége lehet egy meghatározó pszichológiai eszköztár felépítésére is.

1. Nevezzük meg pontosan a félelmet. Kompetencia félelem? Morális félelem? Státuszvesztés? Más stratégiát kíván mindegyik.
   
   
2. Az elméleti aggodalomtól a konkrét kísérletekig. A szorongás a bizonytalanságból táplálkozik. A kis lépések és projektek segítenek valós tapasztalatot gyűjteni.
   
   
3. Személyes tanulási terv kialakítása. Az MI gyakorlati megismerése csökkenti az irreális félelmeket, ahogy a hamis magabiztosságot is.
   
   
4. Közösségek, mesterelme csoportok, tanácsadói testületek létrehozása. Bizalmas vezetői körök, ahol nyíltan meg lehet osztani a tapasztalatokat és félelmeket. A normalizálás csökkenti a szégyent és a felelmet.
   
   
5. Az óvatos optimizmus alkalmazása: A legjobb hozzáállás, ha nem ugrunk fel azonnal és meggondolatlanul a hype-vonatra, de nem is tekintük az AI-ra túlzott borúlátással, hanem sokkal inkább informált kíváncsisággal és egy emberközpontú megközelítéssel.

A vezetők MI-vel kapcsolatos félelmei nem gyengeséget jeleznek, csak információt szolgáltatnak. Rámutatnak azokra az etikai, stratégiai és emberi kérdésekre, amelyek figyelmet igényelnek. A cél nem a félelem teljes megszüntetése, hanem annak felelősségteljes cselekvéssé alakítása: egyértelmű irányelvekké, átlátható kommunikációvá, valódi átképzéssé és olyan kultúrává, ahol az ember és az MI valóban együttműködik.

Azok a vezetők, akik képesek egyensúlyban tartani a két oldalt - az ambíciót és a szorongást -, -  az innovációt és a felelősséget –, ők lesznek azok, akik integritással és rugalmasan vezetik át szervezetüket az MI-korszakon.

Sokan találkoztunk már olyan ősi kínai fogalmakkal, mint a tao, a jin–jang vagy a csí, de a taoizmus világa ennél sokkal gazdagabb és mélyebb. A taoista filozófia időtlen útmutató, amely túlmagyarázás nélkül ragadja meg, hogyan teremthetünk nagyobb harmóniát, rugalmasságot és belső erőt az életünkben. Bár sokan misztikus rendszerként tekintenek rá, valójában egy rendkívül gyakorlatias megközelítés rejtőzik benne – olyan, amely összhangban áll a modern pszichológia és az én-vezetés modelljeivel is.

A japán filozófia és eszmerendszer érdekességeiről korábban már írtam itt és itt – most pedig a kínai filozófia felé fordulunk, hogy megértsük, hogyan találhatjuk meg a saját „utunkat” a mai, gyors és gyakran túlterhelt világunkban. A következő négy taoista fogalom – a Dao, a Wu Wei, a Wuwei Erzhi és a De – olyan keretrendszert nyújthatnak számodra, amely egyszerre segít felismerni, hol akadtál el és hogyan tudod visszaállítani életed természetes ritmusát.

1. Dao (道): az Út, amelyet nem lehet kimondani, csak követni

A Tao vagy Dao jelentése „az Út”  vagy “az Ösvény”. A tao nem egy istenség, hanem a világ természetes működése. A Daodejing (az “Út és erény” könyve) első sora híresen így fogalmaz:

„A kimondható tao nem az örök Tao.”

Ez a mondat arra emlékeztet, hogy az élet lényege gyakran megfoghatatlan és megfogalmazhatatlan: nem kényszeríthetjük szavakba és nem egy szigorú rendszerbe zárva értjük meg, hanem valódi tapasztalat útján. A Dao olyan, mint egy folyó sodrása. Ha ellenállunk neki, gyorsan kimerülünk. Ha azonban megtanuljuk követni, ráhangolódni és együtt mozogni vele, akkor sokkal nagyobb könnyedséggel haladhatunk előre.

A modern pszichológia meglepően hasonlóan gondolkodik. Csíkszentmihályi Mihály, a pozitív pszichológia atyja, híres flow elmélete szerint akkor élünk át igazi kiteljesedést, “áramlást”, amikor összhangba kerülünk a feladat ritmusával. Stephen Porges, amerikai pszichológus, polivagális elmélete pedig azt hangsúlyozza, hogy a belső biztonság állapota nélkül nincs valódi fejlődés, nincs kreativitás és nincs önazonos cselekvés. A Dao tulajdonképpen a belső és a külső világunk összehangolódásának állapota.

Hogyan gyakorolhatod a tao-t a mindennapokban?

• Tanuld meg elfogadni a változást úgy, hogy közben nem adod fel önmagad.
  Ahelyett, hogy ragaszkodsz egy már nem működő tervhez vagy elképzeléshez, próbáld meg először megfigyelni, mit akar mutatni a helyzet természetes alakulása. Ha nem tudsz irányítani valamit, engedd, hogy a változás vezessen, így nem veszítesz energiát a felesleges ellenállással.
  
  
• Egyszerűsítsd az életed.
  Az egyszerűség a Dao egyik alapelve: kevesebb döntés, kevesebb mentális zaj, kevesebb tárgy. Ez mind abba az irányba visz, hogy visszatérj a saját természetes ritmusodhoz a zavaró tényezők kiiktatásával. Az egyszerűsítést nem csak a fizikai környezetedben, de az elmédben is érdemes gyakorolni. Minden helyzetben tedd fel magadnak a kérdést: „Mi ennek a legegyszerűbb módja?” Gyakran a legkisebb ellenállású út a legbölcsebb.
  
  
• Figyeld a jin–jang egyensúlyát a napjaidban.
  A jin-jang nem egy kőbe vésett, hanem egy dinamikus egyensúly, amely a szituációtól függően változik. Ha például túlzottan hajtod magad és nem hagysz teret a pihenésre és a lelassulásra, a jang válik dominánssá; ha viszont sokáig halogatsz, a jin kerül túlsúlyba. A Dao gyakorlása azt jelenti, hogy a nap végén tudatosan átgondolod, hol billentél ki az egyensúlyból és holnaptól hogyan teremthetsz harmonikusabb összhangot.
  
  

2. Wu Wei (无为): A nem-erőltetés művészete

A Wu Wei-t szó szerinti jelentése „nem cselekvés” , ezért gyakran félreértelmezik ezt a fogalmat. Pedig a wu Wei nem a tétlenséget vagy lustaségot jelenti. A Wu Wei a könnyed, görcsmentes cselekvés állapota, ahol a mozdulataink, döntéseink és energiáink olyan természetesen áramlanak, mint a víz, amely megkerüli az akadályokat, mégis mindig eléri a célját.

A pszichológiában ez a flow-hoz, a belső motivációhoz és az optimális terheléshez kapcsolódik: ott teljesítünk igazán jól, ahol nincs túlzott nyomás és terhelés, sem önmagunktól, sem másoktól.

Hogyan gyakorolhatod a Wu Weit?

• Engedd el a görcsösséget, különösen ott, ahol a leginkább kapaszkodsz.
  Ha észreveszed, hogy egy helyzetben túlságosan rágörcsölsz a kimenetelre – legyen szó a párkapcsolatodról, a munkádról vagy az egészségedről, állj meg egy pillanatra és gondold át, merre mennél, ha a “természetes áramlást” követnéd. Nem csak te, de a környezeted is érzékelni fogja a benned lappangó vagy éppen kifejeződő feszültséget és ez éppen a kívánt hatás ellen dolgozik. Ha elengeded a kontrollt, gyakran pont az történik, amit szeretnél.
  
  
• A kész jobb, mint a tökéletes.
  Amikor harmadszor fogalmazol újra egy üzenetet vagy éjt nappallá téve egy prezentációt tökéletesítesz, gondolj a Wu Wei-re. A perfekcionizmus nem a minőségről szól, hanem a félelmekről. Ha megengedsz magadnak egy kis spontaneitást, felszabadulhat az a kreatív energia, amit eddig a görcsösségeddel kötöttél gúzsba.
  
  
• Fejleszd a rugalmasságodat! Ha valami nem működik, tervezz újra.
  Sokszor nem az a baj, hogy rossz a cél, hanem az, hogy ragaszkodunk egy meghatározott útvonalhoz. Ha a stratégiád nem visz közelebb a célodhoz, adj magadnak engedélyt új módszereket kipróbálni. Tesztelj és figyeld meg az eredményeket, majd ennek megfelelően módosíts!
  
  
• Légy spontán!
  A modern, rohanó világunkban ez egy meglepő javaslatnak tűnik, pedig egy kis spontaneitás néha csodát tehet. Tégy meg időnként valamit úgy, hogy nem tervezed túl. Menj el egy új útvonalon haza, mondd ki azt, amit épp érzel, vagy reagálj természetesebben egy helyzetre. Hangolódj rá az intuíciódra és vidd végig egy napodat ennek megfelelően. Ezek az apró gyakorlatok a könnyed jelenlétre tanítanak egy túltervezett világban.
  
  

3. Wuwei Erzhi (无为而治): A taoista vezető

A Wuwei Erzhi a wu wei szociális megfelelője. Azt a vezetői hozzáállást jelenti, ahol nem kontrollból, hanem bizalomból teremtünk hatást. A taoista vezető nem nyomást gyakorol, hanem olyan környezetet teremt, ahol mások maguktól akarnak jól teljesíteni és fejlődni.

A modern pszichológiában ez a típusú vezetás jelenik meg a transzformációs vezetésben, a coaching szemléletű vezetésben vagy az autonómiát támogató menedzsment gyakorlatokban. E szerint a változás nem kényszerből, hanem inspirációból születik.

Hogyan alkalmazhatod a Wuwei Erzhi-t?

• A munkahelyen kérdezz úgy, hogy a másik erősödjön általa.
  A „Kész van már?” típusú kérdések nyomást gyakorolni az egyébként is stresszes munkatársakra, míg a „Mire lenne szükséged és kitől a mai napon, hogy sikeresen tudj haladni a feladataiddal?” felszabadít. A támogatás és a keretek növelik a teljesítményt, szemben a korlátozó mikromenedzsmenttel.
  
  
• Mutass irányt, de engedd szabadon a megvalósítást.
  Határozd meg a célt és a keretrendszert, de a részleteket és a “hogyant” hagyd a csapattársaidra. Ez nem csak belső motivációt, de a kreativitást és az innovációt is elősegíti.
  
  
• Teremts biztonságos teret.
  A fejlődés akkor történik meg, ha a másik fél érzi, hogy bíznak benne. A Wuwei Erzhi megmutatja, hogy a pszichológiai biztonság megteremtése az első lépés az igazi hatékonysághoz.
  
  

4. De (德): A belső erő

A De a taoista filozófia egyik legszebb fogalma. Jelentése: „erény”, „jellemerő”, „belső tekintély”. Nem morális szigor, hanem belső koherencia: az a vonzó erő, amely abból születik, hogy valaki önazonos, fegyelmezett és hiteles. A De-t birtokló ember nem erőlteti a hatáskeltést.  Sugározza az erejét.

A pszichológiában ez jelenik meg az autenticitás-kutatásokban, a biztonságos kötődési mintázatokban és a megtestesült vezetésben is: azok hatnak ránk a legerősebben, akik belül stabilak.

Hogyan fejleszd a De-t?

• Legyen összhangban, amit érzel, gondolsz és mondasz.
  Az önazonosság nem azt jelenti, hogy mindig minden érzést kimondasz, hanem azt, hogy nem élsz tartósan belső ellentmondásokkal. Ez a fajta integritás idővel természetes módon jelenik meg a kisugárzásodban.
  
  
• Reagálj lassabban, tudatosabban.
  Az érzelmi reguláció egy fejleszthető képesség. Mielőtt reflexből cselekednél, adj magadnak pár másodpercet. Ez az idő elég ahhoz, hogy ne reaktív, hanem értékalapú döntést hozz.
  
  
• Állíts fel egészséges határokat harag nélkül.
  A “De” nem a keménységben mérhető, hanem az egyenességben. Ha a nyugalom állapotából mondasz nemet és húzod meg a határaidat, az nem elválaszt téged valamitől, hanem megnyitja annak a lehetőségét, hogy megkapd, amit valójában szeretnél.
  
  
• Tölts időt csendben és belső munkával.
  A belső erő gyakran nem a világ zajában, hanem a csendben növekszik. Teremts magadnak rendszeresen olyan időszakokat, amikor elmélyülhetsz.

Egy út, amely mindig visszavezet önmagadhoz

A taoizmus fenti négy fogalma együtt egy olyan belső térképet alkotnak, amely egyszerre vezet egyszerűséghez, könnyedséghez és mélyebb belső stabilitáshoz. Ez a négy elv egy olyan életstílushoz vezethet, amely könnyebb, bölcsebb, harmonikusabb és mentálisan is fenntarthatóbb. A taoizmus azt mutatja meg, hogyan találj vissza abba a természetes ritmusba, amely már most is ott van benned.

A nagy érdeklődésre való tekintettel az első rész után folytatom a japán koncepciókról készült írásomat egy második résszel. Ebben a blogcikkben tehát megosztok további 8 japán elvet, amelyeket alkalmazva javíthatod az életminőségedet és egy rohanó világban megelőzheted a kiégést, miközben törekszel az egyensúly fenntartására.

1. Ma (間): A köztes tér

A “ma” nem más, mint a szünet, az üres tér vagy a csend a tárgyak, a kiejtett szavak és a rohanó pillanatok között. A “ma” emlékeztet bennünket arra, hogy a pihenés és a szünet ugyanolyan fontos, mint a cselekvés. A “ma” egy művészeti koncepció is, ami jelentőséget tulajdonít például a műtárgy mellett a tárgy helyének és a tárgyak közötti üres térnek is. Az ikebana-ban, vagyis a virágrendezés művészetében, a “ma” a virágok közötti teret képviseli, míg a karatéban a két harcos közötti távolságot jelenti.

Hogyan jelenhet meg a “ma” az életedben?

• Tervezz előre a naptáradban „ma pillanatokat”, vagyis olyan időt, amikor nincs semmi feladatod, tehát élvezheted a jelent és az édes semmittevést - vagy bármit, ami felé valódi inspirációt érzel. A “ma” elsőre szembemegy a modern “hustle” kultúrával, ami azt hangsúlyozza, hogy minden pillanatunkat be kell táblázni és teljes erővel a céljainkért dolgozni. A “hustle-szemlélet” által hangsúlyozott fokozott aktivitásban és zajban nem hallhatod meg azt, amire az adott pillanatban valóban szükséged lehet. A “ma” ilyen tekintetben a legmélyebb csend, ahol lehetőség nyílik meghallani a belső iránytűd útmutatásait.
  
  
• A kommunikációdban is alkalmazhatod a szünet erejét. A “ma” ebben az értelmezésében az érzelmek szabályozását és az idegrendszerünk megnyugtatását is tanítja. Néha a leghatásosabb cselekedeted éppen a nem-cselekvés: az, hogy szünetet tartasz, mielőtt reagálsz. Ha például egy felfokozott szituációba vagy konfliktusba keveredsz valakivel, ne reagálj azonnal. Vegyél egy nagy levegőt és tarts szünetet. Ezzel elkerülheted egy konfliktus eszkalálódását és az impulzivitást.
  
  

2. Gaman (我慢): A türelmes állhatatosság

A “gaman” szó türelemként vagy toleranciaként fordítható magyarra. Azt a csendes erőt jelenti, amelynek segítségével méltósággal és mély önuralommal viselhetjük el az elénk táruló nehézségeket. A “gaman” azt jelenti, hogy elviseled a látszólag elviselhetetlent és szembenézel a szenvedéssel, ráadásul valódi méltósággal. Ez az erény mélyen gyökerezik a zen buddhista filozófiában és kifejeződhet a hétköznapi frusztrációkkal való szembenézés során (amikor például elviselsz egy hangoskodó utast a metrón), akárcsak a nagyobb kihívásokkal való megküzdésben (például, amikor keményen dolgozol egy projekt sikerességén és sokszor nem látod, hogyan térül meg az erőfeszítésed).

Hogyan alkalmazhatod?

• Fejleszd a rezilienciádat! A pszichológiában a “gaman” a reziliencia képességét jelenti, vagyis azt a lelki ellenálló képességet, amely által képes vagy bármilyen változással szembenézni és mielőbb visszatalálnál a nyugalmi állapotba. Nehéz időkben emlékeztesd magad arra, hogy a szenvedés és a nyugalom egyszerre is létezhet. Ez nem azt jelenti, hogy el kell nyomnod az érzelmeidet, hanem sokkal inkább azt, hogy elfogadod azokat, bármilyen fájdalmasak vagy kellemetlenek is legyenek, sőt, akár építő módon át is csatornázod azokat (például egy művészeti alkotás formájában).
  
  
• Amikor egy nehéz helyzettel nézel szembe, fókuszálj a végső víziódra és küldetésedre és gondolkodj hosszú távon! Tudd, hogy a buktatók, az akadályok és a nehézségek elkerülhetetlenek, azonban csak időszakosak, ideiglenesek.
  
  

3. Oubaitori (桜梅桃李): Növekedj, mint a gyümölcsfák!

Az “oubaitori” kifejezés négy gyümölcsöt rejt magában – cseresznye, szilva, őszibarack és kajszi - amelyek mindegyike a saját idejében virágzik. Ez a kifejezés arra emlékeztet bennünket, hogy mindannyian a saját tempónkban fejlődünk és változunk, ezért ahelyett, hogy másokhoz hasonlítanánk magunkat, foglalkozzunk inkább a saját egyedi kiteljesedésünkkel. Mindig lesznek olyanok, akik szeretik a cseresznyét, de nem szeretik a szilvát és fordítva. Ezért ahelyett, hogy cseresznyeként szilvává akarnál válni, bontakoztasd ki a benned rejlő cseresznyét! :)

Hogyan alkalmazhatod a gyakorlatban?

• Vállald fel az egyediségedet! Az “oubaitori” fő üzenete, hogy csakúgy, mint a cseresznye, a szilva, a barack vagy a kajszibarack, te is egyedi és különleges vagy, egyedi vonásokkal és erősségekkel, amelyeket érdemes a saját tempódban kibontakoztatnod. Fedezd fel, neked mi a legnagyobb erősséged és melyek azok a tulajdonságaid, amelyekre a leginkább büszke vagy.
  
  
• Kerüld el az összehasonlítás csapdáját! Ha úgy érzed, hogy lemaradtál másokhoz képest, ismételd el magadban: oubaitori. Ahelyett, hogy összehasonlítanád magad másokkal, fókuszálj a saját fejlődésedre minden egyes nap. Arnold Schwarzenegger ‘A siker szabályai’ című könyvében a következőt állította: “ A nap minden egyes órájában a céljaimért dolgoztam.” Az oubaitori is ezt hangsúlyozza: nem tudod összehasonlítani magad másokkal, ha a saját növekedésedre fókuszálsz, akárcsak egy gyümölcsöskert fái.
  
  

4. Tsundoku (積ん読): Az olvasatlan könyvek öröme

A “tsundoku” az a szokás, hogy olyan könyveket gyűjtesz, amelyeket még nem olvastál el, egészen addig, amíg azok egy nagy kupacba vagy oszlopba gyűlnek össze, és amikor ránézel a kupacra öröm fog el, hogy mennyi izgalmas könyv vár még rád. Ha könyvmoly vagy, akkor biztosan ismerős lehet ez az érzés. A “tsundoku” a kíváncsiság és a tanulás lehetőségének ünneplése. A “tsundoku” nem arra tanít, hogy felelőtlenül halmozd fel a tárgyakat a környezetedben. Arra viszont igen, hogy engedd el a bűntudatot, amiért még nem olvastál el minden könyvet vagy nem értél valaminek a végére.

Hogyan jelenhet ez meg a gyakorlatban?

• Keretezd át! Amikor az olvasatlan könyvekre, az új videó játékaidra vagy a hanglemez gyűjteményedre gondolsz, jusson eszedbe, hogy ez a személyes könyvtár a kíváncsiságod és a jövőbeli elköteleződésed reprezentációja.
  
  
• Éld meg annak az örömét, ami már a tulajdonodban van! Ahelyett, hogy folyamatosan az online kívánságlistáidat bámulnád, emlékeztesd magad arra, mi az, amivel már most rendelkezel és adj hálát ezekért a dolgokért. Valami, ami most a birtokodban van, lehet, hogy a múltban vágyálom volt csupán.
  
  
• Hozz létre egy „kíváncsiság polcot”! Könyvekkel, lemezekkel, ruhákkal, füzetekkel, amelyek emlékeztetnek arra, hogy mindig van még mit felfedezni. Ez a gyakorlat ápolja az intellektuális alázatot és a fejlődés iránti izgalmat.
  
  

5. Kokoro (心): A szív és az elme kapcsolata

A “kokoro” jelentése szív, de egyben elme és szellem is: az érzések, a gondolkodás és az intuíció integrált központja. Nem csak az érzésekre utal, hanem egy személy teljes esszenciájára. A "kokoro" ezen kívül jelenthet még bátorságot, őszinteséget és úgy általában a dolgok végső esszenciáját.

Hogyan jelenhet meg a gyakorlatban?

• Konzultálj a kokoro-ddal! Döntéshozatalkor ne csak a logikára vagy az érzelmekre támaszkodj! Gyakorold a tudatosságot, hogy összehangolod a gondolataidat és az érzéseidet.
  
  
• Alakíts ki egy olyan napi rituálét, mellyel összhangba kerül a tested, a lelked és az elméd. Ez lehet egy rövid meditáció, a tudatos teázás, naplóírás vagy akár egy csendes séta a természetben.
  
  
• A kokoro-t alkalmazhatod vezetőként is, ha képes vagy másokat a teljesítményükön túl is látni  – felismerve a munkatársaid belső világát. Értékeld a csapatod erőfeszítéseit és a szándékot: a teljes folyamatot, ne csak az eredményt. Teremts pszichológiai biztonságot őszinte törődéssel, ne kényszerű pozitív hozzáállással.
  
  

6. Danshari (断捨離): Az eliminálás művészete

A “danshari” kifejezés három karaktert ötvöz: az elutasítás (断), a megszabadulás (捨) és az elválasztás (離) hármasát. A “danshari” a lomtalanítás és az elengedés tudatos gyakorlata. Ez azonban nem korlátozódik az otthonod tavaszi nagytakarítására, hanem a mérgező kapcsolataid és az elavult hiedelmeid kitakarítására is vonatkozik.

Hogyan alkalmazhatod?

• Minden hónapban szabadulj meg valamitől, ami már nem szolgál téged: egy tárgytól, egy szokástól vagy egy kapcsolattól, amely leszívja az energiáidat. Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg magadtól: “Ez a tárgy, szokás, hiedelem vagy kapcsolat támogatja azt, akivé válni akarok?”  Ez a pszichológiai megtisztulás teret teremt az új lehetőségek számára.
  
  

7. Kansha (感謝): Mély hála

A “kansha” több, mint egy egyszerű „köszönöm”. A mély hála és elismerés érzése és kifejezése.  A "kansha" nem csak egy absztrakt fogalom, hanem a hála tettekben. Míg japánul a hétköznapi köszönet kifejezése az “arigatou gozaimasu” (magyar átírással: arigató gozaimasz), addig a “kansha shimasu” (magyar átírással: kansa simasz) sokkal mélyebb hála és köszönet.

Hogyan alkalmazhatod?

• Vezess hálanaplót! Nem lehet eléggé hangsúlyozni a hála erejét, amit a pozitív pszichológiai kutatások is alátámasztanak. A legegyszerűbb dolog, amit tehetsz ezért, ha hálanaplót vezetsz és minden egyes nap feljegyzel legalább három dolgot, amiért hálát adhatsz. Ha eleinte még nem is érzed át a hála érzését, ne add fel. 2-3 hét következetes hálanapló-vezetés után tapasztalni fogod a gyakorlat áldásos hatását.
  
  

8. Kata (型): A kiválóság szépsége

A japán kultúrában a "kata" egy meghatározott sorrendet vagy strukturált formát jelent, amelyet egy készség elsajátítására és finomítására használnak. A “kata” számos területen jelen van: a harcművészetekben (karate, judo, aikido) az előre megtervezett, többszörösen gyakorolt mozdulatokban. A teaszertartások ceremonikusságában, ahol minden mozdulatnak pontos, elegáns formája van, vagy a kalligráfiában, ahol az ecsetvonások pontos elsajátítása megelőzi a kreatív önkifejezést. A "kata"szerint a mesteri szint elérésének alapja a struktúra. Az igazi kreativitás tehát csak a struktúra belsővé válása után bontakozhat ki.

Hogyan alkalmazhatod a "kata-t" a gyakorlatban?

• Fejleszd a készségeidet a "kata-t" szem előtt tartva! Ha el akarod érni a kiválóságot egy területen, például meg akarsz tanulni egy nyelvet, eredményeket akarsz elérni egy sportban, vagy a karrieredben akarod fejleszteni a készségeidet, gondolj a "kata-ra" és ismételj és gyakorolj minden egyes nap. Gondold át, milyen megvalósítható és ismételhető lépésekre tudod lebontani az adott képességet. Például, ha bővíteni akarod a tudásodat egy adott témában, állíts be egy időzítőt 20 percre és olvass addig, amíg az időd le nem jár. Ha írni akarsz egy könyvet, írj minden egyes nap egy bekezdést.
  
  
• Kreativitás a struktúrán keresztül: Paradox módon, a kreativitáshoz és a szabadsághoz az önfegyelmen és a struktúrán keresztül vezet az út. A "kata" épp erről szól: mielőtt türelmetlenül arra várnál, hogy kiemelkedővé válj egy területen, sajátítsd el annak alapjait olyan szinten, hogy álmodból felkelve is ismerd azokat.
  
  

Ezek a japán fogalmak együttesen egy követhető útitervet alkotnak a modern élethez – megtanítanak minket arra, hogy tudatosabban éljünk és  folyamatosan fejlődjünk, eltűrve a kellemetlenségeket, elengedve a túlzott kontrollt és folyamatosan törekedve a kiválóságra.

A japánok hosszú évszázadokig éltek egy olyan zárt világban, ahová sokáig nem tehette be nyugati ember a lábát. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a japán filozófia és szemlélet rendkívüli módon képes egyszerű kifejezésekkel megragadni az univerzális emberi tapasztalatok mélységét. Minden koncepció mögött egy pszichológiai igazság is rejlik – a rugalmasság képességéről, a tudatos jelenlétről, a tökéletlenség tiszteletéről, a hála erejéről és a pillanat gyönyörűségéről.

Az alábbi koncepciók téged is támogathatnak abban, hogy nagyobb békével, elégedettebben és kiegyensúlyozottabban élhess, valamint abban is, hogy egy-egy meghatározó pillanatra képessé válj megállítani az idő vasfogát egy rohanó világban.

1. Wabi-sabi (侘寂): A tökéletlenség tökéletessége

A “wabi” szó rusztikus egyszerűséget, míg a “sabi” szó rozsdát vagy patinát jelent. A wabi-sabi ezáltalál megjeleníti a japánok szépségfogalmát. Ez a koncepció megtaníthat minket arra, hogy értékeljük a tökéletlenség, a mulandóság, az átmenetiség és a befejezetlenség szépségét. Jó példák a wabi-sabi megnyilvánulására a tradicionális japán teaszertartásokon használt teáscsészék, melyek gyakran egyszerűek, aszimmetrikusak és természetesek. A tökéletességre fixált világunkban a wabi-sabi éppen azt hangsúlyozza, hogy fogadjuk el az élet múlandóságát és tökéletlenségét. Ha hibát követsz el a munkában, vagy nincs tökéletes étkészlet a konyhaszekrényedben, állj meg és tiszteld meg a pillanatot: “A hibákból tanulhatok, az étkészlet pedig évek óta jó szolgálatot tesz és mennyi emlék fűződik hozzá a közösen elfogyasztott vacsorákról.”

Hogyan alkalmazhatod a wabi-sabit?

• Díszítsd otthonodat természetes anyagokkal és olyan tárgyakkal, amelyek szépen öregszenek – például len, fa, bőr vagy agyag. Támogasd a helyi kézműves termékeket a tömeggyártottak helyett.
• Fedezd fel mindenhol a szépséget: az összegyűrt ágyneműben, a megfakult bőrkabátban, az őszi falevelekben, a természet változásában.
• Értékeld a tökéletlenséget: A repedések, a ráncok és a kifakult színek nem hibák, amelyeket rejtegetni kellene, hanem mind-mind egy történet részei.

2. Ichigo ichie (一期一会): A meghatározó pillanatok

Az ichigo ichie szó szerinti jelentése „egy idő, egy találkozás”, vagyis minden pillanatban ott rejlik egy lehetőség, egy találkozás és élmény, amely egyedi és soha vissza nem térő. Ez a filozófia annak a megbecsülése, miszerint életünk minden megélt pillanata egyszeri és megismételhetetlen. Az ichigo ichie arra tanít, hogy értékeljük az apró mozzanatokat és gesztusokat, például egy röpke egymásra pillantást vagy azt, ahogy mosolyt csaltál a helyi barista arcára.

Hogyan alkalmazhatod az ichigo ichie-t?

• Kezelj minden beszélgetést megismételhetetlen lehetőségként. Ha kávézol egy barátoddal, tedd el a telefonodat, figyelj oda és légy jelen teljes mértékben.
• Figyelj tudatosabban a mindennapi pillanatokra - a reggeli kávédra, a nyáresti naplementére vagy a selyem pizsamádra, ahogy hozzáér a bőrödhöz.
• Figyelj oda az apró mozdulataidra: a testtartásodra, a testbeszédedre, arra ahogyan elvégzed a mindennapi teendőidet és alkoss ezekből rituálét!

3. Kaizen (改善): Folyamatos, inkrementális fejlődés

A kaizen nem csak egy gondolkodásmód, de egy üzleti filozófia is egyben, amit a Toyota autógyártó vállalat tett világszerte ismertté, ám a kaizen koncepció időben sokkal régebbre nyúlik vissza. A kaizen szó egy összetett szó. A “kai” változtatást jelent, míg a “zen” a jó irányt, vagyis a kaizen nem más, mint „változás a jobb irányba”. Ez a koncepció a fejlődés felé vezető apró, ám következetes lépések gyakorlását jelenti. A kaizen célja nem a tökéletesség elérése, hanem az, hogy minden egyes nap csupán 1%-kal jobbá válhassunk.

Hogyan alkalmazhatod a kaizen filozófiát?

- Ahelyett, hogy irreális célokat tűznél ki magad elé, törekedj inkább arra, hogy minden egyes alkalommal 1%-kal legyél jobb, mint amilyen voltál. Írj meg egy bekezdést, ha még nem tudsz egy egész cikket megírni. Sétálj tíz percet, ha nem tudsz egy teljes edzést végrehajtani. Ez a fokozatos, lépésről lépésre történő növekedés fejleszti az én-hatékonyságodat, vagyis azt a pszichológiai meggyőződést, hogy képes vagy a változásra, ami motivációt és önbizalmat ad. A kaizen filozófia lehetővé teszi azt is, hogy szinte észrevétlenül válsz egyre jobbá egy területen.

4. Ikigai (生き甲斐): Az élet értelme

Az ikigai az a pont, ahol az, amit szeretsz, az, amiben jó vagy, az, amire a világnak szüksége van és az, amiért megfizetnek, találkozik és összhangban áll egymással. Ez a metszet a te küldetésed,  életfeladatod - vagyis a te ikigai-od. Az ikigai kifejezés is két részből áll. Az “iki” létezést vagy életet jelent, míg a “kai” vagy “gai” gyümölcsöt, értelmet, eredményt, tehát az ikigai az élet értelme, az ok, amiért élni érdemes.

Hogyan találhatod meg az ikigai-odat?

Írd le listába szedve a válaszaidat a következő kérdésekre:

- Melyek azok a feladatok és tevékenységek, amiket szeretsz csinálni?
- Melyek azok a dolgok, amiben jó vagy, legyen az bármi?
- Melyek azok a tevékenységek, amit ha végzel, az hasznos a világnak vagy a társadalomnak is?
- Melyek azok a tevékenységek, amivel pénzt tudsz keresni?

Minden egyes kérdéshez írj össze annyi választ, amennyit csak tudsz. Ne gondolkodj azon, mi a racionális és mi nem, melyik tevékenység elég nagy vagy kicsi. Miután kész vagy, kezdd el felfedezni az összefüggéseket. Hol van a 4 terület metszete? Mi az, ami mind a négy kérdésed esetén felbukkant?

5. Kintsugi (金継ぎ): Az arannyal való javítás művészete

A kintsugi az a művészet, amikor a törött kerámiát aranylakkal javítják meg, így a repedések nem hibákká, hanem jellegzetességekké válnak, különlegesebbé téve a összeillesztett tárgyat. Pszichológiai szempontból ez a sebek tiszteletben tartásával történő gyógyítás művészete.

Hogyan alkalmazhatod?

Ha szívfájdalmat, veszteséget vagy kudarcot élsz át, ne rejtsd el azt, hanem integráld. Írd le a történeted, oszd meg valakivel, akiben megbízol, alakítsd művészi alkotássá vagy gondold át, hogy a megszerzett tapasztalatokból mit tanultál és hogyan segíthetsz ezzel másoknak is. Ha például hibzátál valamiben, rájöhettél arra, melyik az a mód, ami nem vezet eredményre, szűkítve a kört, hogy mi az, ami majd igen. Ha elveszítettél valakit, és megtapasztaltad a gyász folyamatát, sokkal jobban tudsz majd kapcsolódni másokhoz, akik átéltek már hasonlót. A gyógyulás nem a múlt kitörléséről szól, hanem annak bölcsességgé és erővé alakításáról.

6. Ganbatte (頑張って): Tedd meg a tőled telhető legjobbat!

Ha láttál már japán rajzfilmeket (animéket) vagy sorozatokat eredeti szinkronnal, akkor bizonyára számodra is ismerősen cseng ez a fogalom. A japánok ezzel a kifejezéssel bátorítanak másokat és önmagukat is, hogy beleadjanak mindent egy feladat, egy projekt vagy egy cél megvalósításába. A ganbatte azt jelenti tehát, hogy „tedd meg a tőled telhető legjobbat”. Ez nem a versenyzésről vagy az összehasonlításról szól. De ha már mindenképpen hasonlítani akarjuk magunkat valakihez, akkor hasonlítsuk önmagunkhoz és a saját teljesítményünkhöz. A “ganbatte-elv” a kitartásról, a bátorságról és a teljes szívvel történő erőfeszítésről szól. Arról, hogy megteszel mindent, ami az adott helyen és időben a kontrollodban áll, és csakis erre fókuszálsz.

Hogyan alkalmazhatod?

Amikor egy kihívással szembesülsz, emlékeztesd magad és mondd a következőt: “Ganbarimasu!” (magyar átírással: ganbarimasz), vagyis megteszem a tőlem telhető legtöbbet! A pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy az erőfeszítésen alapuló önbecsülés (a kitartás és az erőfeszítés értékelése, nem csak az eredményeké) hosszú távú elégedettséget és magasabb szintű rugalmasságot eredményez.

7. Shoshin (初心): A kezdő elme

A shoshin egy, a zen buddhista filozófiából származó koncepció, amely „kezdő elmét” jelent. Vagyis azt az állapotot, amikor életünkben először próbálunk ki valamit és kezdünk hozzá a tanuláshoz. A kíváncsi, nyitott és alázatos hozzáállást jelenti, még szakértőként is.

Hogyan alkalmazhatod?

• Rendszeresen tágítsd a komfortzónádat és próbálj ki valami újat! Ezzel nem csak fejlődhetsz, de megtöltheted izgalmas és emlékzetes tapasztalatokkal és élményekkel az életedet! Nem kell feltétlenül nagy dolgokban gondolkodnod. Elolvashatsz egy olyan műfajú vagy témájú könyvet, amit nem szoktál, részt vehetsz egy olyan helyi programon, ahol még korábban nem voltál vagy kipróbálhatsz új hobbikat.
• Állj hozzá a megszokott feladataidhoz új szemszögből. Tedd fel magadnak a kérdést, hogyan kombinálhatod a más területeken szerzett tudásodat vagy tapasztalataidat a meglévő munkádban.
• Tegyél fel kérdéseket! A kíváncsiság a shoshin alapköve. Tegyél fel kérdéseket, ahelyett, hogy a meglévő hiedelmeidet erősítenéd meg: Mi az, amit nem veszek észre? Milyen nézőpontot nem vettem eddig figyelembe? Vajon egy cégvezető, egy filozófus, egy sportoló vagy egy tudós hogyan látná ugyanezt a kérdést? Ha más szemszögből tekintesz egy ismert témára vagy dologra, meglátod, mennyi új ötleted és felismerésed születik majd.

A shoshin segít a rezilienciád fejlesztésében és a folyamatos rácsodálkozás révén megakadályozza a kiégést.

8. Iki (粋): A könnyed elegancia

Az “iki” a kifinomult egyszerűséget jelenti: a magabiztosság, a szerénység és az őszinteség egyensúlyát. Az iki fogalma a 18. századi edo kultúrából formálódott ki és eredetileg egy olyan személyt jellemzett, aki kifinomult, de nem fellengzős, szenvedélyes, mégis összeszedett és autentikus, anélkül, hogy bárkit is le akarna nyűgözni.

Hogyan alkalmazhatod?

• Ahelyett, hogy bárkinek is bizonyítani akarnál, vagy bárkit is le akarnál nyűgözni, inkább fejezd ki önmagad a legautentikusabb módon - legyen szó a kommunikációdról, a stílusodról vagy a hobbijaidról.
• Az iki a mély érzésekről szól és azok kifejezéséről, azonban elkerüli az impulzív vagy drámai megnyilvánulásokat. Találj kreatív módokat az érzelmeid kifejezésére, például az éneklés, a festészet, az írás vagy valamilyen mozgás formájában, anélkül, hogy külső megerősítést keresnél.

Tizenhárom éves voltam, amikor elvégeztem egy online célkitűzéssel és célmegvalósítással kapcsolatos tanfolyamot. Ez a rövid, ám velős kurzus megváltoztatta azt, ahogyan addig a világot szemléltem. Rájöttem, hogy tudatosan tűzhetek ki célokat és az én kezemben van az életem irányítása. Valójában ezzel kezdődött az utam, ami végül a pszichológiai tanulmányaimhoz és az én-vezetés (self-leadership) tudományához vezetett. Nem véletlenül került közel hozzám ez a modell, hiszen egyik alapstratégiája éppen a célkitűzés.

Azóta a célkitűzés az életem és a munkám szerves részévé vált. Szervezetpszichológusként és business coach-ként a coaching-folyamatok, valamint a szervezet- és személyiség-fejlesztési projektek mindig a célok meghatározásával kezdődnek. Emellett, a saját életemben is minden évben rendszeresen és tudatosan átnézem, hol tartok.

Idén, év elején, végignéztem az összes célkitűzési füzetemet és digitális listámat, egészen 2009-ig visszamenőleg. A személyes tapasztalatok, az ügyfelekkel való közös munka és a tudományos kutatások alapján most pedig összegyűjtöttem, mely hibák gátolhatják vagy késleltethetik a céljaid sikeres elérését – és azt is megosztom, hogyan lehet ezeket elkerülni.

Az eredményes célkitűzés és célmegvalósítás leggyakoribb akadályai

1. Csak a célra fókuszálsz

Az első hiba, amit elkövethetsz talán közhelyesen hangzik, azonban ne feledd, hogy minden klisének van valami alapja. Sok „siker guru” azt tanácsolja, hogy minden pillanatban a céljaidra összpontosíts. De gondolj bele: a cél elérése egyetlen pillanat csupán, az odavezető út viszont hónapokig vagy évekig is eltarthat. Ha csak a végcél lebeg a szemed előtt, az út közben könnyedén elveszítheted a motivációdat, kiéghetsz vagy éppen sietve próbálod lerövidíteni a folyamatot.

Hogyan javítsd ki ezt a hibát? Gondolkodj el azon, hogyan tudod élvezetesebbé tenni a mindennapi lépéseket. Hogyan tudsz örömet csempészni a folyamatba? Például ha futni jársz, ne csak a maratonra gondolj – válassz szép útvonalakat, hallgass inspiráló zenét, csatlakozz egy futó klubhoz vagy tedd játékossá az edzéseket. Ha az út örömteli, a cél szinte magától megérkezik hozzád.

2. Nem eszed meg a békát

Mindannyiunknak vannak olyan feladatai a teendő listáján, amelyektől ösztönösen menekülünk és amelyeket folyamatosan halogatunk, pedig lehet, hogy épp ezek a feladatok hozzák meg azt az áttörést, amire várunk. Brian Tracy “Eat That Frog!” című könyvében ezeket a feladatokat nevezi “békáknak”. Brian Tracy azt javasolja, hogy kezdd minden napodat egy béka-feladattal. Ha rendszeresen elodázod a békáidat és egész nap mással foglalkozol talán azt fogod érezni, hogy egész nap dolgoztál, mégsem jutottál egyről a kettőre. Ott motoszkál benned, hogy nem haladsz, az idő pedig kicsúszik a kezeid közül.

Hogyan veheted vissza az irányítást a feladataid és az időd felett? Válaszold meg hetente vagy naponta a következő három kérdést:

- Mi az a feladat, ami a legnagyobb előrelépést hozná?
- Mi az a feladat vagy terület, amivel ha foglalkozom, hatással lenne életem többi területére is?
- Mit kerülök?

A válaszaid valószínűleg ugyanarra a dologra mutatnak majd – és ez lesz a te békád. Egy falatnyi lépéssel kezdve sokkal könnyebb lesz megenni és megemészteni. Neked mi a mai béka-feladatod? Elvégezted már?

3. Túl szoros határidőket szabsz

Amikor áttekintettem 2009-ig visszamenőleg a célkitűzési anyagaimat és jegyzeteimet, az egyik legszembetűnőbb az volt, hogy szinte kivétel nélkül nagyon szoros és rövid határidőket szabtam magamnak. Ezt alkalmanként tudatosan is tettem, hogy ezzel is ösztönözzem magam a cselekvésre - alkalmazva Parkinson törvényét - más esetekben azonban valóban azt hittem, hogy reális volt a kitűzött határidő. Több olyan célom is szerepelt a füzetekben, amelyeket végül csak hónapokkal vagy évekkel később valósítottam meg az első kitűzött határidőhöz képest.

Mit tehetsz, ha hasonló cipőben jársz? Attól, hogy egy adott határidőre nem éred el a céljaidat, még ne add fel és ne keseredj el. Számos olyan közepes-és nagyvállalat is van, amelyek különböző célokat tűznek ki és szintén hónapokat vagy éveket csúsznak a projekt teljes befejezésével. A csúszásnak lehetnek - egyéni, csapat és szervezeti szinten is - belső (tőled függő) és külső (tőled független) okai. Légy türelmes és rugalmas! Fogadd el tényként a csúszást, amin már nem tudsz változtatni,  majd tekints a célodra és az eddigi eredményeidre és haladásodra egy objektívabb szemmel. Nézd meg, mik a külső és belső tényezők, amik gátoltak és tervezz újra!

4. Vársz a tökéletesre

„Majd akkor kezdem el, ha több időm lesz…”, „Majd ha jobban felkészült vagyok…”

Ismerősen hangzik?

Ha perfekcionista vagy, akkor azon kaphatod magad, hogy keresed a tökéletes partnert, a tökéletes alkalmakat, a tökéletes stratégiát, a tökéletes pillanatot és vársz arra, hogy “elég jó legyél” ahhoz, hogy egyáltalán elindulhass. Túl magas elvárásokat és standardokat állítasz fel és nem veszed észre, hogy hónapokig és évekig is beleragadhatsz emiatt egy olyan élethelyzetbe vagy állapotba, ami már régen nem kielégítő számodra, aztán egyszer csak feleszmélsz és azon kapod magad, hogy évek vagy évtizedek szaladtak el és még mindig nem valósítottad meg a céljaidat.

Te is vársz a tökéletes alkalomra, hogy elkezdd megvalósítani a céljaidat? Vársz arra, hogy “elég jó” legyél vagy arra, hogy “készen állj” arra, hogy elkezdhesd megvalósítani a céljaidat? Ha igen, akkor érdemes elgondolkodnod azon, mi az az akadály, ami miatt nem tetted meg még a szükséges lépéseket.

Mit tehetsz?  Alakíts ki teszt időszakokat vagy „kísérleteket”, amik arról szólnak, hogy kipróbálsz valamit egy rövidebb időszak alatt és megfigyeled az eredményeket.  Ez segít abban, hogy ne a „tökéletes projektet” alkosd meg, hanem kísérletezz, mi működik és mi nem. Ez leveszi rólad a nyomást és helyet ad a fejlődésnek. Egy kísérletnél senki sem vár hibátlan eredményt. Ha pedig úgy érzed ez nem elég, keress fel egy pszichológust vagy szakembert, aki tud segíteni a perfekcionizmusod legyőzésében.

5. Csak akkor lépsz tovább, ha valamit 100%-ban befejeztél

Ez is a perfekcionizmus egyik rejtett formája. Ha vállalkozóként például hónapokig csiszolod a weboldalad, míg közben egyetlen ügyfélhez sem jutsz el. Ha egy vállalkozást indítasz, kezdetben több folyamatot is kell párhuzamosan menedzselned: foglalkoznod kell a marketinggel, az értékesítéssel, az adminisztratív feladatokkal, a szakmai tudásod bővítésével. Nem várhatsz arra, hogy tökéletesítsd a marketing stratégiádat és majd akkor elkezdesz értékesíteni. Vannak folyamatok, amiknek valamilyen szinten párhuzamosan érdemes futniuk. Nem kell egy feladatot tökéletesre csiszolnod ahhoz, hogy működjön és eredményeket hozzon. Done is better than perfect, vagyis a kész jobb, mint a tökéletes.

Tipp: Vezesd be az “elég jó” szabályt. Ha valami már 70-80%-ban készen áll, lépj tovább a következő feladatra. A maradék 30% általában úgyis menet közben csiszolódik.

6. Túl sok célt tűzöl ki egyszerre

Nem érdemes túl sok, nagyobb célt egyszerre kitűznöd, mert nem tudsz egyszerre ennyi mindenre fókuszálni. Ahogy az angol mondás is tartja: “Where focus goes, energy flows.”. Vagyis: amerre a fókuszod tart, arra áramlik az energia is. Azonban, ha a fókuszod sok cél között oszlik szét, jelentősen növeled a kognitív terhelésed, így kevesebb figyelem és kevesebb energia jut egy-egy célra vagy területre. Minél több célod vár egy időben megvalósításra, annál inkább megoszlik a figyelmed és az energiád és annál nehezebb lesz bármelyik célt is megvalósítani. Csak részeredményeid születhetnek.

Nincs általános szabály arra nézve, hogy mennyi célt érdemes egyszerre kitűzni, ez számos tényezőtől függhet, azonban érdemes ezt észben tartanod, ha te is úgy érzed, hogy talán túl sok mindent szeretnél egy adott időszak alatt megvalósítani.

Tipp: Válassz ki maximum 2-3 kiemelt célt egy adott időszakra. Írd fel őket egy cetlire, és ragaszd ki egy jól látható helyre. Ha egy új cél jut eszedbe, írd fel egy külön listára és tudatosan tedd félre, így nem felejted el, de nem vonja el az energiádat.

7. Mindent tudsz elméletben, de a gyakorlat hiányzik

Elolvastál már minden könyvet? Elvégeztél tíz tanfolyamot? És mégis, valahogy semmi nem változik? Ez a „túl sok tudás, túl kevés cselekvés” csapdája, amit analízis paralízisnek is neveznek.

Mit tehetsz, ha megbénított a sok információ? Kerülj lendületbe! Eleinte nem könnyű cselekedni, mert míg az információ beszippantása a rutinod részévé vált, a cselekvés még a komfortzónádon kívül helyezkedik el. Ha szeretnél gondolkodóvá ÉS cselekvővé válni, akkor kezdd el bármilyen első lépéssel, ami eszedbe jut. A lényeg, hogy kerülj lendületbe! Például: ha olvastál egy cikket egy időgazdálkodási technikáról, ha lehet, próbáld ki még aznap!

A békés harcos útja című önéletrajzi ihletésű filmben a következő párbeszéd hangzik el Szókratész és a főszereplő, Dan Millman között:

Szókratész: “A tudás nem ugyanaz, mint a bölcsesség.”
Dan: “Igazán? És mi a különbség?"
Szókratész: “Tudod, hogy kell szélvédőt pucolni, igaz?"
Dan: "Igen."
Szókratész: "A bölcsesség az, ha csinálod.”

8. Nem vállalsz felelősséget

Amíg másokat hibáztatsz – a főnököt, a körülményeket, az időjárást – addig a saját erődet adod ki a kezedből. Felelősséget vállalni azt jelenti: belátod, hogy bár nem minden rajtad múlik, de mindig van választásod, hogyan döntesz és hogyan cselekedsz egy adott helyzetben. A felelősségvállalás azt is jelenti, hogy ha tényleg kitűztél egy célt, akkor 100%-ban elköteleződsz mellette és betartod a saját magadnak tett ígéreteket.

9. Nem építesz rendszereket

Amikor lelkes vagy, minden könnyűnek és megvalósíthatónak tűnik. Ilyenkor úgy érzed, képes vagy meghódítani a világot is. De mi történik két hét múlva, amikor elhalványul ez a kezdeti lelkesedés és magabiztosság? A legtöbben ilyenkor feladják. A rendszer az, ami megtart akkor is, ha épp nincs kedved és erőd a cselekvéshez.

Hogyan küszöböld ki ezt az akadályt? Ne csak szokásokat építs, hanem rendszereket, amelyeknek része lehet egy vészforgatóköny is. Például: „Ha este túl fáradt vagyok edzeni, reggel munka előtt megyek.” A jól kidolgozott „ha-akkor” típusú tervek néha többet érnek, mint bármilyen motivációs idézet. Ha szeretnél még többet megtudni arról, hogyan építhetsz rendszereket, írd meg kommentben vagy üzenetben és szívesen írok erről részletesebben is egy különálló blogcikkben, vagy keress meg egy coach-ot vagy tanácsadót, aki segíteni tud a személyre szabott rendszered kiépítésében.

10.  Elengedés

Néha tudni kell elengedni egy-egy célt, ami aktualitását veszítette, vagy soha nem is volt igazán a tiéd. Vannak célok, amelyek egykor fontosak voltak - vagy annak tűntek - de ma már nem szolgálnak téged. Ha mégis tovább cipeled ezeket, csak energiát veszítesz és eltéríthetnek az igazi küldetésedtől. Gondold át, melyik utat választod: cipeled mások céljait vagy hű leszel önmagadhoz? Az igazi vezetés önmagunk vezetésével kezdődik. Ha nem tudod, mi a küldetésed, hogy várhatod el, hogy mások támogassanak?

A célkitűzés nem varázslat, hanem tudatos én-vezetés. Nem az a lényeg, hogy soha ne hibázz, hanem hogy felismerd a tipikus buktatókat és megtaláld a saját működő stratégiáidat. A céljaid eléréséhez nem több akaratra, hanem egy működő rendszerre, önismeretre és nagyobb rugalmasságra lesz szükséged.

Az érzelmi intelligencia arra a képességünkre utal, hogy felismerjük, megértsük és kezeljük saját és mások érzelmeit. Olyan területeket foglal magában, mint az önismeret, az empátia és az érzelmi szabályozás. Ezek kritikus fontosságúak a hatékony kommunikáció, az együttműködés és a  probléma-megoldás, de a vezetői szerep szempontjából is. Míg a mesterséges intelligencia kiválóan alkalmas a rutinfeladatok automatizálására és a nagy adathalmazok elemzésére, a fejlesztések a közelmúltban lehetővé tették, hogy a gépek egyre pontosabban értelmezzék az emberi érzelmi állapotokat és megnyilvánulásokat, ráadásul reagáljanak is azokra.

Vajon hogyan kapcsolódik össze az AI és az EQ?

A mesterséges és az érzelmi intelligencia kombinálása óriási lehetőségeket rejt magában és a technológia nem akadályként, hanem hídként szolgálhat egy empatikusabb és dinamikusabb munkakultúra felé, ezt pedig már több vállalat is felismerte, sőt alkalmazta is. A mesterséges intelligencia (AI) és az érzelmi intelligencia (EQ) integrációja átalakíthatja a csapatok kommunikációját, együttműködését és eredményességét a vállalaton belül.

Ebben a cikkben összegyűjtöttem néhány valós üzleti esetet, amikor az AI és az EQ integrálása segítette a fejlődést és az előrelépést, valamint néhány tippet is, hogyan lehet ez a segítségedre a te vállalkozásodban is.

1. A munkahelyi érzelmek dekódolása

A munkahelyi interakciók érzelmi kontextusának megértése a munkavállalók elégedettségének és teljesítményének erőteljes előrejelzője is lehet. A hagyományos munkavállalói elkötelezettségi felmérések gyakran nem képesek valós idejű érzelmi állapotokat vagy árnyalt visszajelzéseket biztosítani, ráadásul ezek a felmérések általában éves vagy féléves gyakorisággal történnek. Az AI-alapú érzelem-elemzés és érzelem-felismerés legújabb fejlesztései azonban átalakíthatják a HR-csapatok és a vezetők érzelmi adatokhoz való hozzáférését.

• Érzelem-elemző platformok: Ezek a platformok természetes nyelvi feldolgozást (NLP) használnak az e-mail és üzenetváltások vagy a felmérések válaszainak érzelmi tartalmú vizsgálatára. Az érzelem-értékelő eszközök például számszerűsíthetik az olyan érzelmeket, mint a frusztráció, az optimizmus vagy a stressz az írásos visszajelzésekben, figyelmeztetve a vezetőket a potenciális morális problémákra, mielőtt azok eszkalálódnának. Ez lehetővé teszi a vezetők számára, hogy proaktívan cselekedjenek és a támogató csapatkörnyezetet elősegítsék az olyan problémák kezelésével, mint a munkaterhelés kiegyensúlyozatlansága vagy az elismerési hiányosságok.
  
  
• Hang- és arcfelismerés: A mesterséges intelligencia algoritmusok mostantól elemzik a hangszínt és a mikrokifejezéseket a virtuális megbeszélések során, hogy felmérjék a résztvevők kollektív energiáját, a stressz-szintet vagy a figyelem mértékét. Ha a csapat energiája csökken, vagy a stressz jelzései emelkednek, a rendszer figyelmeztetni tudja az értekezletek vezetőit, hogy módosítsák a napirendet vagy ütemezzék be a szüneteket, így az interakciók pozitívak és produktívak maradhatnak.

A Salesforce AI asszisztense, az Einstein empatikus ügyfélszolgálati funkciókat biztosít, például az élő csevegés adataiból felméri a hangulatot, és így módosítja a válaszokat.

A Microsoft pedig, aki az egyik legnagyobb szereplő a mesterséges intelligencia területén, köszönhetően annak is, hogy milliárdokat fektetett többek között az OpenAI-ba. A vállalat azonban azt is feladatának tűzte ki, hogy a technológiát a saját, több mint 200 000 alkalmazottat foglalkoztató munkaerején belül is elterjessze. Christopher J. Fernandez, a Microsoft HR alelnökének 2024-ben megjelent LinkedIn-bejegyzése pedig betekintést nyújt abba, hogy eddig mivel foglalkoztak. A Microsoft - többek között - MI alapú eszközöket használ a munkavállalói visszajelzések és elkötelezettségi adatok elemzésére. Ezek a rendszerek felméréseket, chat-adatokat és nyílt végű kommentárokat dolgoznak fel, hogy azonosítani tudják a morál, a munkavállalói elégedettség és a munkahelyi problémák tendenciáit.

Hogyan alkalmazhatod ezt a gyakorlatban?

- Próbálj ki AI-alapú hangulatelemző eszközöket a munkavállalók hangulatának valós idejű nyomon követésére.

- Támogasd a munkatársakat, hogy rövid, gyakori felmérésekkel vagy nyílt végű megjegyzések formájában adjanak visszajelzéseket.

- Mielőbb reagálj az azonosított aggodalmakra empátia közvetítésével és konkrét, támogató intézkedések felvázolásával.

Tipp:

Mint minden változás, az AI eszközök bevezetése is természetes módon bizalmatlansággal társulhat. Annak érdekében, hogy csökkentsd a bizalmatlanságból fakadó bizonytalanság-érzést, tedd átláthatóvá, anonimmá és önkéntessé az érzelmi adatok gyűjtését a bizalom kiépítése és a további fejlesztések előmozdítása céljából.

2. A kommunikáció hatékonyságának fokozása

Mindannyian tudjuk, hogy a hatékony és tiszta kommunikáció alapvető fontosságú az együttműködések kialakításához, mégis a félreértések továbbra is a munkahelyi konfliktusok és az eredménytelen munkavégzés egyik fő okainak tekinthetőek. A mesterséges intelligencia alapú kommunikációs platformok segíthetnek a csapatoknak a megértésben, így hidakat építhetnek a kulturális különbségek között, automatizálhatják a hétköznapi információ-megosztást és nyílt párbeszédre bátoríthatnak.

• AI-alapú kommunikációs platformok: A mesterséges intelligenciával integrált eszközök - például a Microsoft Teams és a Slack - olyan funkciókat kínálnak, mint az intelligens válaszok, a valós idejű nyelvi fordítások, az automatikus moderálás és az érzelmek beazonosítása. Ezek a képességek lehetővé teszik, hogy a kontinenseken és nyelveken átívelő csapatok könnyebben együttműködhessenek egymással.
  
  
• Személyre és közönségre szabott kommunikáció: A generatív AI-eszközök képesek elemezni a beszélgetési mintákat, majd javaslatokat tenni a hangnem vagy a nyelvezet kiigazítására, megelőzve a félreértéseket. Ha például egy csapattag üzenete túlságosan kritikusnak tűnik, a mesterséges intelligencia udvariasabb, együttműködőbb megfogalmazást javasolhat, ami segíthet abban, hogy az üzenet célba érjen.
  
  
• Értekezletek összefoglalása: Az AI-alkalmazások valós időben képesek átírni a megbeszéléseket, kihangsúlyozni a legfontosabb vitapontokat és biztosítani, hogy a csapat minden tagja összhangban maradjon a célokkal és a következő lépésekkel.

A MI egyik legfontosabb előnye a kommunikációban az, hogy hatalmas mennyiségű adatot képes valós időben elemezni, és ezáltal a döntéshozatalhoz akár kritikus fontosságú meglátásokat nyújtani. A Gartner jelentése szerint például azoknál a cégeknél, akik AI-alapú chatbot-okat használtak, 25%-al csökkent az ügyfélszolgálati lekérdezések száma. Hasonlóképpen, az olyan AI-vezértelt eszközök, mint a Salesforce, prediktív elemzést használnak a potenciális értékesítési lead-ek azonosítására, ami 30%-os növekedést eredményez a konverziós rátákban.

Hogyan alkalmazhatod te is?

- Integráld a hangszínelemző vagy érzelem-érzékelő bővítményeket az üzenetküldő és kommunikációs eszközökbe (például a Slack vagy a Teams).

- Aktiváld az MI által vezérelt értekezletek átírási és összefoglaló funkcióit, hogy feljegyzéseket készítsen és kiemelje a kulcsfontosságú döntéseket.

- Támogasd a csapattagokat, hogy használják a javasolt átfogalmazásokat az érzékenyítő  kommunikációhoz.

Tipp:

- Rendszeresen tekintsd át az összesített jelentéseket, hogy észrevedd a kialakuló kommunikációs trendeket, megelőzve a kiégést vagy a konfliktusok eszkalálódását.

3. Az együttműködés fokozása

A csapatteljesítmény akkor a legjobb, ha a csapattagok kamatoztatni tudják az erősségeiket a munkájukban, időben visszajelzést kapnak és a közös célok mentén igazodnak egymáshoz.

• Csapatdinamikát elemző agent-ek: A speciális AI-agent-ek képesek tanulmányozni a kommunikációs és munkafolyamat-mintákat, és célzott visszajelzést adnak a vezetőknek a szerepek eloszlásáról, az együttműködés szűk keresztmetszeteiről vagy a kihasználatlan képességekről. Ezek a meglátások segítenek a kiegyensúlyozottabban működő projektcsapatok összeállításában, a célok összehangolásában és annak biztosításában, hogy minden hang meghallgatásra találjon.

• Automatizált feladatok: Az MI-vezérelt projektmenedzsment platformok, mint például az Asana, a Trello, a monday.com vagy a Jira automatizálni tudják a feladatokat, azonosíthatják a szűk keresztmetszeteket és a jövőbeli kockázatokat a munkafolyamatok és a csoportos együttműködés javítása érdekében.

Az Accor Hotels, egy globális szállodacsoport, a mesterséges intelligencia segítségével optimalizálta a feladatok elosztását a takarító személyzet között, ami hatékonyabb működést és magasabb szintű vendégelégedettséget eredményezett.

Hogyan alkalmazhatod?

- Próbáld ki az adatvezérelt eszközöket a csapat-szerepek elemzésére, a szűk keresztmetszetek és kritikus pontok azonosítására és a munkaterhelés kiegyensúlyozására.

- Teszteld az automatizált munkafolyamatokat vagy feladatkiosztást kínáló lehetőségeket.

Tipp:

Biztosítsd, hogy a csapat minden tagja hozzáférhessen a megbeszélési jegyzetekhez és áttekintse azokat, és a közös megértés fenntartása érdekében bátorítsd az ezzel kapcsolatos beszélgetéseket és kérdéseket.

Következő lépések

• Kezdd kicsiben és tesztelj! Kísérleti jelleggel válassz ki egy mesterséges intelligencia eszközt, próbáld ki egy tesztidőszak keretei között, gyűjtsd a visszajelzéseket és ne feledkezz meg a bizalom és a pszichológiai biztonság megteremtéséről sem. Ha szeretnéd a következő szintre emelni ezt a javaslatot, akkor bevonhatod a munkahelyi csapatokat is a folyamatba a kezdetektől fogva. Ajánlj fel nekik 2-3 MI eszközt és add meg a lehetőséget a csapatoknak, hogy válasszanak, melyiket szeretnék tesztelni.

• A teljes kontextus érdekében kombináld a kvantitatív mesterséges intelligencia-meglátásokat a kvalitatív, személyes beszélgetésekkel és tapasztalatokkal.
  
  
• Szervezz érzelmi intelligencia workshop-okat, amelyek egyszerre segítenek az EI készségek fejlesztésében és az AI által generált meglátások alkalmazásában is.

Miközben a mesterséges intelligencia hatékony lehetőségeket kínál az érzelmek dekódolására és a csapatmunka javítására, a vállalatoknak gondosan meg kell védeniük magukat a lehetséges etikai  kockázatoktól, például az adatvédelem megsértésétől vagy a AI-értelmezésekre való túlzott hagyatkozástól. Az érzelmi adatok gyűjtésének és felhasználásának átláthatósága, valamint az érzékeny ügyekben az emberi faktorok fenntartása elengedhetetlen a bizalom kiépítéséhez.

Az onboarding folyamat sikeressége kulcsfontosságú az új munkatárs és a szervezet szempontjából is.

Új belépőként képzeljük csak el azt a helyzetet, hogy többkörös interjúfolyamaton átküzdve magad lelkesedéssel, izgatottsággal telve belépsz új munkahelyed ajtaján, a recepcióhoz sietsz, bemutatkozol és….a recepciós értetlenül néz rád, majd hívja a HR-es kollégát, hogy megérkezett az új munkatárs. Kiderül, hogy erről senkit sem tájékoztattak időben, még nincsenek előkészítve az eszközeid és nem szabad éppen senki, hogy végigvezessen téged a beilleszkedéshez szükséges első lépéseken. Nos, egy ilyen első nap után nem lesz meglepő, ha az új munkatárs nem innen fog nyugdíjba menni. A sikeres és hatékony onboarding folyamat sorsdöntő a munkaerő megtartását tekintve.

Szervezeti szempontból a kiválasztási folyamat önmagában is rendkívül költséges lehet, főleg akkor, ha speciális munkakörre vagy pedig HR szolgáltató cég bevonásával keresed új munkatársaidat, ezért nem mindegy, befektetésed megtérül-e vagy sem. Hónapokig keresed a megfelelő jelelölteket, végigmész számos interjúfolyamaton, végül kiválasztod a megfelelő szakértőt, kivárod a felmondási időszakát is és végül az első hét után elhagyja a cégedet, mert mindenre gondoltál, egészen az első munkanapig és most kezdheted az egészet elölről.

Egy 2019-es kutatás szerint a munkavallók harmada, vagyis 33%-ka hagyja ott a szervezetet az első 3 hónapban! Sorsdöntő lehet az első benyomás. Egy onboarding program épp ebben segíti a vállalatokat, hogy a döntő pillanatban, a kritikus helyzetekben jelen legyenek a munkavállalóik számára, megakadályozva a korai lemorzsolódást.

Ha szeretnéd elkerülni, hogy elveszítsd a jó munkaerődet és hosszútávra tervezel, fektess energiát és időt egy hatékony és eredményes onboarding folyamat kiépítésére. Ebben a cikkben összegyűjtöttem a sikeres onboarding legfőbb szempontjait, amelyeket érdemes figyelembe venned.

1. Az onboarding folyamatot érdemes lehet két fő részre osztani. Az általános  onboarding azokat az alapvető lépéseket és folyamatokat írja le, amelyek minden új belépő számára egyetemesek és egyformák. Ide tartozik a megfelelő infrastruktúra és a munkavégzéshez szükséges eszközök biztosítása, az első munkanap menete, az eszközök üzembe helyezése, az általános működési szabályok ismertetése, a szakmai és szervezeti anyagok, beleértve a kultúra könyvet is, átadása stb… A szakmai onboarding az onboarding folyamat azon része, amikor az új kolléga beletanul az adott munkakörbe, az adott pozícióba és abba, hogy az adott szakmai területen a szervezetben hogyan zajlanak a folyamatok. Míg az általános onboarding kidolgozása alapvetően a HR hatókörébe tartozik, addig a szakmai onboarding folyamat kialakításához már a szakmai vezetők és mentorok bevonására van szükség.

2. Szakmai mentoring: Az előző ponthoz kapcsolódik, hogy a szakmai onboarding kialakításához be kell vonni a szakmai vezetőket is. Az egyes területeken nevezz ki szakmai mentorokat, akik felelősek az új kollégák betanításáért. Szoftverfejlesztők esetén például lehet az adott csapat technológiai vezetője, míg egy marketing csapat esetén a marketing igazgató. Ha például szoftverfejlesztő vagy, az általános onboarding része a megfelelő szoftverekkel és operációs rendszerrel feltelepített számítástechnikai eszközök átadása, míg szakmai onboardingod része a csapatod megismerése, és a tech lead általános útmutatása az adott fejlesztési projektet illetően. A szakmai mentor egy tervet készít, prioritásokat állít fel és ellátja az új kollégát a munkavégzéshez szükséges szakmai anyagokkal.

3. Készíts ütemtervet! Az onboarding folyamatot érdemes szakaszokra bontani és után követni. Feloszthatjuk az ütemtervet első napra, első hétre, kéthetes sprintekre illetve havi beosztásban is gondolkodhatunk. Írjuk össze, minek kell teljesülnie, mit kell átadni elméletben és gyakorlatban egyaránt. Ahogy pszichológiai szempontból is 3 hónapra van szükség átlagosan egy új szokás beépüléséhez, az onboardingnál is hasznos 3 hónapos időszakban gondolkodni. A próbaidő is 3 hónap, így nyomon tudjuk követni azt is, hogyan képes beilleszkedni új munkatársunk, ezt vissza is tudjuk mérni. Ha ebben a periódusban valami balul sül el, az könnyen vezethet a munkatárs elvesztéséhez. Az ütemterv része a célok és mérföldkövek meghatározása és ezek mérése, nyomon követése is.

4. Rendszeresen szervezz meeting-eket az új jelölttel! Ennek a lépésnek még nagyobb a jelentősége, ha távmunkáról van szó. Érdemes a betanulási időszak alatt kéthetente egy-egy rövidebb, 15-20 perces megbeszélést szervezned az új belépővel, hogy nyomon kövesd HR menedzserként, megállja-e helyét az új kolléga a csapatban, vannak-e olyan helyzetek, hiányosságok, amire érdemes nagyobb fókuszt helyezni, megkapja-e a megfelelő szakmai és szervezeti szintű támogatást és ha nem, akkor ezeket még időben lehet pótolni.

5. Ne feledkezz meg az üdvözlő e-mail-ről sem! Kérj egy profilfotót és rövid bemutatkozó szöveget az új kollégától, majd az első munkanapon küldd ki a belső hírlevél rendszerbe az új kolléga érkezését, a fotóval és a bemutatkozó szöveggel együtt. írd bele az üdvözlő levélbe azt is, hogy melyik csapatban vagy osztályon és milyen pozícióban dolgozik majd az új munkatárs. Ha van intranet rendszer, a bemutatkozást és a fotót minden kolléga esetén töltsd fel ebbe a rendszerbe is, így az bármikor visszakereshető.

Az onboarding egy szisztematikus, komplex folyamat, azonban ha időt szánsz ennek kidoglozására, jelentős mértékben csökkentheted a jó munkaerő lemorzsolódását, költséget csökkentesz és növeled az általános elégedettség szintjét is a szervezetben.