Az onboarding folyamat sikeressége kulcsfontosságú az új munkatárs és a szervezet szempontjából is.

Új belépőként képzeljük csak el azt a helyzetet, hogy többkörös interjúfolyamaton átküzdve magad lelkesedéssel, izgatottsággal telve belépsz új munkahelyed ajtaján, a recepcióhoz sietsz, bemutatkozol és….a recepciós értetlenül néz rád, majd hívja a HR-es kollégát, hogy megérkezett az új munkatárs. Kiderül, hogy erről senkit sem tájékoztattak időben, még nincsenek előkészítve az eszközeid és nem szabad éppen senki, hogy végigvezessen téged a beilleszkedéshez szükséges első lépéseken. Nos, egy ilyen első nap után nem lesz meglepő, ha az új munkatárs nem innen fog nyugdíjba menni. A sikeres és hatékony onboarding folyamat sorsdöntő a munkaerő megtartását tekintve.

Szervezeti szempontból a kiválasztási folyamat önmagában is rendkívül költséges lehet, főleg akkor, ha speciális munkakörre vagy pedig HR szolgáltató cég bevonásával keresed új munkatársaidat, ezért nem mindegy, befektetésed megtérül-e vagy sem. Hónapokig keresed a megfelelő jelelölteket, végigmész számos interjúfolyamaton, végül kiválasztod a megfelelő szakértőt, kivárod a felmondási időszakát is és végül az első hét után elhagyja a cégedet, mert mindenre gondoltál, egészen az első munkanapig és most kezdheted az egészet elölről.

Egy 2019-es kutatás szerint a munkavallók harmada, vagyis 33%-ka hagyja ott a szervezetet az első 3 hónapban! Sorsdöntő lehet az első benyomás. Egy onboarding program épp ebben segíti a vállalatokat, hogy a döntő pillanatban, a kritikus helyzetekben jelen legyenek a munkavállalóik számára, megakadályozva a korai lemorzsolódást.

Ha szeretnéd elkerülni, hogy elveszítsd a jó munkaerődet és hosszútávra tervezel, fektess energiát és időt egy hatékony és eredményes onboarding folyamat kiépítésére. Ebben a cikkben összegyűjtöttem a sikeres onboarding legfőbb szempontjait, amelyeket érdemes figyelembe venned.

1. Az onboarding folyamatot érdemes lehet két fő részre osztani. Az általános  onboarding azokat az alapvető lépéseket és folyamatokat írja le, amelyek minden új belépő számára egyetemesek és egyformák. Ide tartozik a megfelelő infrastruktúra és a munkavégzéshez szükséges eszközök biztosítása, az első munkanap menete, az eszközök üzembe helyezése, az általános működési szabályok ismertetése, a szakmai és szervezeti anyagok, beleértve a kultúra könyvet is, átadása stb… A szakmai onboarding az onboarding folyamat azon része, amikor az új kolléga beletanul az adott munkakörbe, az adott pozícióba és abba, hogy az adott szakmai területen a szervezetben hogyan zajlanak a folyamatok. Míg az általános onboarding kidolgozása alapvetően a HR hatókörébe tartozik, addig a szakmai onboarding folyamat kialakításához már a szakmai vezetők és mentorok bevonására van szükség.

2. Szakmai mentoring: Az előző ponthoz kapcsolódik, hogy a szakmai onboarding kialakításához be kell vonni a szakmai vezetőket is. Az egyes területeken nevezz ki szakmai mentorokat, akik felelősek az új kollégák betanításáért. Szoftverfejlesztők esetén például lehet az adott csapat technológiai vezetője, míg egy marketing csapat esetén a marketing igazgató. Ha például szoftverfejlesztő vagy, az általános onboarding része a megfelelő szoftverekkel és operációs rendszerrel feltelepített számítástechnikai eszközök átadása, míg szakmai onboardingod része a csapatod megismerése, és a tech lead általános útmutatása az adott fejlesztési projektet illetően. A szakmai mentor egy tervet készít, prioritásokat állít fel és ellátja az új kollégát a munkavégzéshez szükséges szakmai anyagokkal.

3. Készíts ütemtervet! Az onboarding folyamatot érdemes szakaszokra bontani és után követni. Feloszthatjuk az ütemtervet első napra, első hétre, kéthetes sprintekre illetve havi beosztásban is gondolkodhatunk. Írjuk össze, minek kell teljesülnie, mit kell átadni elméletben és gyakorlatban egyaránt. Ahogy pszichológiai szempontból is 3 hónapra van szükség átlagosan egy új szokás beépüléséhez, az onboardingnál is hasznos 3 hónapos időszakban gondolkodni. A próbaidő is 3 hónap, így nyomon tudjuk követni azt is, hogyan képes beilleszkedni új munkatársunk, ezt vissza is tudjuk mérni. Ha ebben a periódusban valami balul sül el, az könnyen vezethet a munkatárs elvesztéséhez. Az ütemterv része a célok és mérföldkövek meghatározása és ezek mérése, nyomon követése is.

4. Rendszeresen szervezz meeting-eket az új jelölttel! Ennek a lépésnek még nagyobb a jelentősége, ha távmunkáról van szó. Érdemes a betanulási időszak alatt kéthetente egy-egy rövidebb, 15-20 perces megbeszélést szervezned az új belépővel, hogy nyomon kövesd HR menedzserként, megállja-e helyét az új kolléga a csapatban, vannak-e olyan helyzetek, hiányosságok, amire érdemes nagyobb fókuszt helyezni, megkapja-e a megfelelő szakmai és szervezeti szintű támogatást és ha nem, akkor ezeket még időben lehet pótolni.

5. Ne feledkezz meg az üdvözlő e-mail-ről sem! Kérj egy profilfotót és rövid bemutatkozó szöveget az új kollégától, majd az első munkanapon küldd ki a belső hírlevél rendszerbe az új kolléga érkezését, a fotóval és a bemutatkozó szöveggel együtt. írd bele az üdvözlő levélbe azt is, hogy melyik csapatban vagy osztályon és milyen pozícióban dolgozik majd az új munkatárs. Ha van intranet rendszer, a bemutatkozást és a fotót minden kolléga esetén töltsd fel ebbe a rendszerbe is, így az bármikor visszakereshető.

Az onboarding egy szisztematikus, komplex folyamat, azonban ha időt szánsz ennek kidoglozására, jelentős mértékben csökkentheted a jó munkaerő lemorzsolódását, költséget csökkentesz és növeled az általános elégedettség szintjét is a szervezetben.

Az állásinterjú gondolata sokunkban szorongást kelt, ugyanis ott van az a bizonyos megfelelési kényszer: szeretnénk megfelelni az elvárásoknak és magunkat jó színben feltüntetni, valamint sikeresen és eredményesen teljesíteni, hogy tovább jussunk a következő körbe vagy pedig megkapjuk azt a bizonyos állásajánlatot az e-mail fiókunkba. Ebben a cikkben összegyűjtöttem 10+1 tippet, ha sikeresen szeretnél helyt állni egy állásinterjún.

1. Primácia hatás: A pszichológiában primáciának, vagyis elsőbbségi hatásnak nevezzük azt a jelenséget, mely szerint az első benyomásra emlékezünk a legjobban.
   
   
2. Tájékozódj a cégről és a pozícióról! Gyűjtsd be minden fontos információt! Nézd meg a weboldalt és a social media felületeket, hol vannak jelen, mit kommunikálnak, mi a cég víziója és értékrendszere. Informálódj a munkatársakról, olvasd el a blogot. Gondolkodj úgy, mint egy detektív: megpróbálsz mindent megtudni, ami segít egy komplex képet kialakítani a szervezeti kultúráról, a cégről és annak működéséről.
   
   
3. Tegyél fel kérdéseket! Miután alapos kutatást végeztél a szervezettel kapcsolatban, a következő lépés, hogy írj össze előre olyan kérdéseket, amire tudni szeretnéd a választ és amelyeket az interjún is fel fogsz tenni.
   
   
   
   
4. Mélyülj el az önismeretben! Minél inkább ismered önmagad, annál inkább egyértelművé válik számodra, milyen értékrendszer mentén tudsz kapcsolódni másokhoz, valamint milyen környezetben tudsz a legoptimálisabban dolgozni. Ha úgy érzed, nem fordítottál eddig elég időt az önismeretre, tölts ki néhány pszichológiai tesztet, amellyel többet megtudhatsz magadról, illetve válaszolj a következő kérdésekre.
   
   
   
   
5. Gondold át, hogyan tudsz értéket teremteni a cég számára! Az előző ponthoz kapcsolódik, hogy nem csak önmagadat érdemes alaposan megismerni, de azt is, hogyan tudsz leginkább hozzájárulni az adott szervezet életéhez, célkitűzéseihez és terveihez.
   
   
   
   
6. Gyakorold a válaszadást a leggyakoribb interjú kérdésekre! Számos cikk készült már arról, melyek a leggyakoribb interjú kérdések, valamint bizonyára te is találkoztál már gyakran előforduló kérdésekkel az állásinterjúkon. Ilyen például az “egy percben mutasd be önmagad” típusú kérdések. Készülj fel ezekből előre, hogy ne érjenek váratlanul és magabiztosan tudj választ adni!
   
   
7. Nézd át még egyszer az álláshirdetést az interjú előtt!  Tanulmányozd az álláshirdetésben leírtakat, az elvárt képességeket és tapasztalatot. Gondold át, hogy neked milyen képességeid vannak, milyen tapasztalataid és ezek hogyan illeszkednek az álláshirdetésben leírtakhoz!
   
   
8. Szimuláld az interjú folyamatot! Hívd át a barátaidat vagy a partnereddel együtt játsszátok el az interjút! A barátod vagy partnered lesz az interjúztató, te pedig a jelölt. Ez a gyakorlat különösen akkor hasznos, ha interjúhelyzetben hajlamos vagy leblokkolni. Ebben az esetben ez a szituációs játék segíthet legyőzni a félelmedet és ismerőssé teszi az ismeretlen, komfort zónádból kívül eső helyzetet.
   
   
9. Jegyzetelj! Ha tudatosan felépített kérdéseidre megkaptad a válaszokat, akkor rögzítsd egy jegyzetfüzetben vagy a telefonodban a hallottakat. Így nem fogsz elfelejteni egyetlen részletet sem, valamint ezzel is pozitív benyomást tudsz kelteni, hiszen ez a lépés is a felkészültségedet hangsúlyozza!
   
   
10. Figyelj oda a testbeszédre! Alkalmazd az úgynevezett hatalmi pózokat, használd a rendelkezésedre álló teret, légy magabiztos és határozott! Kerüld el a hajlott testtartást, és az összekulcsolt karokat és lábakat! Nézz az interjúztató szemébe és sugalld a teatartásoddal is nyitottságodat!
    
    
11. Érkezz időben, 15-30 perccel korábban, ugyanis míg várakozol, van lehetőséged neked is felmérni a terepet, az irodát, a kultúrát, megfigyelni az esetleg előtted kialakuló kommunikációs helyzeteket. Ebből is sokat tudhatsz meg arról, milyen a szervezeti kultúra és az általános hangulat. Ne feledd, hogy te is interjúztatod a céget és nem csak fordítva!

A ChatGPT hamarabb létezett, mint azt gondolnád. Nem, nem arra célzok, hogy évekkel ezelőtt elkészült az első prototípusa, mint ahogy népszerűvé vált. Annál sokkal-sokkal régebbre gondolok, körülbelül évezredekkel, ha nem évmilliókkal ezelőttre.

Azt figyeltem meg, hogy a legtöbb mesterséges modell a természetes, organikus modellek működését követi. Az autók kialakítása is például sok tekintetben olyan, mint az emberi vagy állati testek működése és "kialakítása". Van egy külső burkolata, az autó “bőre”, amire szoktak extra védőrétegeket is tenni. Például amikor az USA-ban elmentünk egy autó szalonba, az autókat előre bevonták egy “Zürich Shield-nek” nevezett bevonattal, ami védőréteget képez a karcolások, a foltok és a környezeti hatásokkal szemben. (Ez sokszor egyébként egy felesleges extra költséget jelent az autó vásárló számára, de ez már egy másik történet.) Vagy van a motor, az autó szíve, ami hajtja a gépezetet. Ha a motor nem jár vagy elromlik, nem tudod használni az autódat. Ha a szíved nem működik, már nem élsz. Vannak a kerekek. Négy kereke van, vagyis négy “lába”, ami hajtja az autót. Vannak szemei, amik abban segítenek, hogy láss, ezek a lámpák és az ablakok és még sorolhatnám.

Szerintem már érted, miről beszélek.

A robotokat sem véletlen, hogy állatok vagy emberek mintájára készítjük el. A számítógépek is az agyunk működését mintázzák. Van a RAM és a ROM memória. A RAM ahhoz hasonlítható, ahogy a rövidtávú emlékezetünk működik, míg a ROM olyan, mint a hosszútávú emlékezetünk.

Kutya robot és humanoid robot a 2023-as MWC Barcelona expo-n.

A ChatGPT mi alapján készült akkor?

Az elménk alapján. Mondhatjuk azt is, hogy a ChatGPT az agyunk, amely képes a fejlődésre, a logikára, a tanulásra. Gyorsabban is képes bizonyos műveletek elvégzésére, mint az ember. A ChatGPT pontosan abban segít nekünk, amiben mi magunk is tudunk segíteni saját magunknak: A ChatGPT-vel tudunk beszélgetni. Fel tudjuk neki tenni a kérdéseinket és parancsokat is osztogathatunk neki.

Ehhez azonban nem kell minden esetben egy AI modell, sőt, igazából semmi sem, hogy ez meg tudjon történni. Számtalan kérdésre meg tudod találni a válaszodat akkor is, ha saját magadnak teszed fel a kérdéseket. Sőt, van, hogy te magad sokkal kifinomultabb, precízebb és pontosabb válaszokat adhatsz a kérdéseidre, ha magadnak teszed fel azokat.

Tudjuk, hogy a ChatGPT és más hasonló AI modellek folyamatosan tanulnak a feltett kérdésekből. Azt is sokan tudják, hogy nem mindegy, hogyan teszed fel a kérdéseidet ennek a modellnek. Minél pontosabban, precízebben - egy bizonyos módszert alkalmazva - teszed fel a kérdéseidet, annál pontosabb és annál hasznosabb válaszokat kaphatsz.

Ugyanez igaz az emberi pszichére is. Amíg sokan teljesen belemerülnek a “promt engineering” tudományába, vagyis abba, hogyan tudják kisajtolni a legjobb megoldásokat és válaszokat a mesterséges intelligenciából, illetve abba, hogyan tudják tanítani ezt a rendszer, addig hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy pontosan ugyanezt meg tudjuk tenni saját elménkkel és pszichénkkel is.

Képes lehetsz arra, hogy a saját elmédet is trenírozd, hogy a legjobb válaszokat adja. Nem csak arra gondolok, hogy könyveket olvashatsz, és nem is csak arra, hogy elsajátíthatod a leghasznosabb tudományos modelleket, hogy fejlődjön a logikád. Bár mindezek nagyon jó és nagyon hasznos dolgok, már most van nagyon sok olyan problémád, amire te magad is megadhatod saját magadnak a válaszokat.

A pszichológia és a pszichológusok sokszor abban segítenek, hogy megismerd a pszichédet és az elmédet és megtanuld azt a legjobban kiaknázni és olyan képességeket és eszközöket (erőforrásokat) is alkalmazni, amelyekről nem is tudtál, hogy léteznek. 

Az elmédet megtaníthatod, mint egy mérnök arra, hogy:

• hogyan tegyél fel kérdéseket magadnak, hogy megtaláld a legjobb, legszemélyre szabottabb válaszokat, amik közelebb visznek a megoldáshoz, amire vágysz,
• hogyan tegyél fel magadnak kérdéseket,
• hogyan kaphatsz válaszokat ezekre a kérdésekre.
• megtanulhatod, hogyan hangolódj rá saját magadra.

Ez az utóbbi a legfontosabb. Miközben megtanulunk ráhangolódni az AI logikájára, és amíg az iskolában megtanítják, hogyan hallgassunk másokra, valamiért azt nagyon ritkán tanítják meg, hogyan hangolódjunk rá saját magunkra. Az, ami születésünkkor alapvető adottságunk, a felnőtté válás során fokozatosan elhalványodik és elfelejtődik, mert a környezetünk hangjaira figyelünk.

A befelé figyelés vagy meditáció is egy olyan módszer, ami például azt tanítja meg nekünk, hogyan halljuk meg a saját megoldásainkat.

Olyanok vagyunk, mint egy rádió -  képesek vagyunk a szignálokat érzékelni, majd átkonvertálva kiközvetíteni. Ez egy tanulható képesség. 

Szervezetpszichológusként és business coach-ként is arra biztatlak, hogy válj a saját elméd és pszichéd promt engineer-jévé is. Egy szerszámos dobozt is akkor nevezhetünk igazi szerszámos doboznak, ha több szerszám van benne és el tudjuk dönteni, éppen melyik válik leginkább hasznunkra és melyik hozza az adott helyzetben a legjobb eredményeket. Az elméd és az AI is számtalan eszközt tartogathat számodra, érdemes mindkettő fejlesztésére időt szakítani.

 info@lillakertesz.com

A mesterséges intelligencia (angolul: Artificial Intelligence, vagyis AI) egy rohamos léptékben fejlődő terület, amely az utóbbi időszakban egyre szélesebb körben terjedt el, szinte gomba módon szaporodik, és a lehető legváltozatosabb területeken gyorsíthatja fel és teheti hatékonyabbá a munka és a magánélet világát egyaránt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a ChatGPT mindössze 5 nap leforgása alatt érte el az egy millió felhasználót, szemben például a Netflix-el, ahol ez 3,5 év volt, vagy a Facebook-al, ahol ez 10 hónap alatt következett be.

Mégis milyen problémákat tud megoldani egy AI rendszer?

• Szeretnél SEO-zott cikkeket a legújabb webshopod blogjára?
• A legprofibb Excel parancsokat szeretnéd megismerni, hogy felgyorsítsd a táblázat-készítést és kezelést? 
• A legjobb évfordulós ajándékokat keresed a partnered számára?
• Szeretnéd megtudni, hogy egy külföldi vakáció alatt milyen éttermeket, látványosságokat és programokat érdemes betervezni? 
• Talán arra vagy kíváncsi, hogyan írj forgatókönyvet a TikTok videóidhoz vagy hogyan értékesítsd a termékedet vagy szolgáltatásodat, amihez egy konkrét üzleti stratégiára van szükséged? 

Ez csupán néhány terület, ahol az AI a segítségedre lehet, ha okosan és körültekintően alkalmazod.

Ebben a cikkben bemutatom, hogy mire figyelj oda, ha a mesterséges intelligenciát használod és  el akarod kerülni a lehetséges negatív következményeket, valamint leírom azt is, mit tudsz tenni annak érdekében, hogy kiküszöböld ezeket a nehézségeket, és valóban egy egészséges módon építsd be a vállalkozásodba és az életed valamennyi területére.

Akárcsak a social media platformok vagy maga az internet is, így a mesterséges intelligencia is kiválthat mentális, pszichológiai problémákat, ezért ennek tudatosítása az első lépés a megelőzésében. Az, hogy milyen hatása lesz a munka világára, a mentális egészségre, vagy általában a jövőre nézve, még nem lehet pontosan megjósolni, azonban vannak tendenciák, amelyeket már most be lehet azonosítani. 

1. AI függőség:

   Ahogy az index cikkében is olvasható, a ChatGPT és az ehhez hasonló eszközök alkalmazása könnyedén függőséget okozhat. Utánanéztem ennek a témának és az ezzel kapcsolatban elérhető kutatásoknak, de nem sok releváns kutatást találtam és még nem alakult ki számottevő és egyértelmű nézet a mesterséges intelligencia mentális egészségre, különösen a függőségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Azonban a social media platformok és a függőség kapcsolatának vizsgálatában már számos ilyen kutatás készült. Dr. Ofir Turel például azt állítja egy 2018-as cikk szerint, ami a Kaliforniai Állami Egyetemen jelent meg, hogy az USA népességének körülbelül 10%-kára jellemző a túlzott social media használat. Dr. Turel egy 2017-es kutatásában végül azt is megállapította, hogy azoknak a személyeknek, akik túlzásba vitték a social media használatát, csökkent agyuk szürkeállománya a bilaterális amygdala-nak nevezett agyi területen. Az amygdala egyébként az arcon megjelenő érzelmek felismeréséért felel, illetve hatékonyabbá teszi más emberek metakommunikációjának ismeretét. A social media platformok és az AI platformok használata között pedig könnyedén párhuzam húzható: mindkét esetben hirtelen nőtt meg az egyes platformok népszerűsége, így például az Instagram-nak, a TikTok-nak és a ChatGPT-nek is. Mindkét esetben olyan lehetőségeket tettek elérhetővé ezek a platformok és eszközök, amelyekre korábban még csak nem is gondoltunk volna és amelyek új üzleti és munkalehetőségeket is teremtettek és teremtenek mai napig is. A social media hatásával kapcsolatos hasonló eredmények az AI-al kapcsolatban is nagy valószínűséggel előfordulhatnak. Érdemes tehát előre és tudatosan egy olyan stratégiát kialakítani - például a munkahelyi környezetben - hogyan fog megjelenni az AI, mint hatékonyság-növelő eszköz. Első lépésként készíts listát arról, hogy konkrétan milyen feladatokat vagy folyamatokat tud helyettesíteni vagy megkönnyíteni az AI akár a munkádban, akár a magánéletedben. Ha elkészült a lista, gondold át, mikor a legcélravezetőbb használni ezeket. Eldöntheted például, hogy csak egy meghatározott időintervallumban használod ezeket az eszközöket, és például az esti órákban minőségi időt töltesz a barátaiddal vagy a családoddal, ahogy arról is döntést hozhatsz, hol lehet ezeknek az eszközöknek kiemelt szerepe és melyek azok a területetek, amelyeket nem tud helyettesíteni, kiváltani vagy pótolni.
   
   

2. A kreativitás beszűkülése:

   Az egyik jelenség, ami megkülönböztetheti az AI-t és az emberi munkát az az egyedi, kreatív ötletek és gondolatok létrehozása. A mesterséges intelligencia ugyanis meglévő adatok, adatbázisok alapján dolgozik, tehát már meglévő alkotások és produktumok alapján hoz létre valamit. Ez a funkció számos munkakörben hasznos segítség lehet, például a marketingesek és szövegírók munkáját jelentős mértékben meggyorsíthatja, azonban az AI nem tudja hozzátenni ezekhez a létrejött produktumokhoz a személyes tapasztalatot, az egyedi történeteket és érzéseket, gondolatokat. A mesterséges intelligencia maga is kinyilatkoztatja, hogy nem alkot egyedi véleményt és nincs saját hitrendszere sem. Ha tehát csak az AI-t használod eszközként a munkádban, jelentős mértékben csökkentheti a kreativitásodat. Ha szeretnéd megelőzni a kreativitásod lassú halálát, akkor javaslom, hogy tekints az AI eszközökre úgy, mint ha egy asszisztenssel dolgoznál együtt: az ötletei, a javaslatai és a munkája nélkülözhetetlen, hiszen számos terhet levesz a válladról, időt és energiát spórol meg, hogy te a legfontosabb dolgokkal foglalkozz. Az AI tehát a segítőd, de te tudod hozzátenni a munkájához azt, ami megkülönböztet a versenytársaktól - az egyedi fogalmazási stílusodat, a személyes márkádat, a személyes tapasztalataidat és történeteidet, a te story-dat. Mindazt, ami miatt igazán különleges és érdekes lehetsz. Például, tegyük fel, hogy többen is elkészítenek egy TikTok videót, ahol minden videóban pontosan ugyanazok az információk vagy tanácsok hangzanak el. Talán még a szöveg is pontosan ugyanaz és ennek ellenére is lesz olyan videó, amit nem bírsz majd végignézni és végighallgatni és lesz olyan is, ami felkelti az érdeklődésedet és a figyelmedet. A különbség nem a tartalomban volt, hanem a formában, a stílusban, az emberek előadásmódjában és személyiségében.
   
   

3. Szervezeti szorongás és félelem:

   Az egyik leggyakoribb félelem, amelyet a mesterséges intelligencia elterjedésével kapcsolatban hallhatunk nem más, mint az, hogy kiválthatja az emberi munkát, így lesznek olyan cégek és iparágak, ahol leépítés várható. A Goldman Sachs elemzése szerint körülbelül 300 millió munkahely szűnhet meg vagy alakulhat át az MI hatására. Ez egy valós, megalapozott félelem is lehet, ha úgy tekintünk az AI forradalomra, mint a történelem más ipari és technológiai forradalmára. Nem is kell annyira messzire visszamennünk az időben, hiszen az internet az 1990-es évek végén teljes mértékben megváltoztatta az életünket, és ennek hatására is munkahelyek szűntek meg, és alakultak át (például ennek köszönhető a nyomtatott sajtó hanyatlása, de jelentős mértékben változtatta meg a postai dolgozók, illetve az irodai alkalmazottak munkakörét). Arról azonban ne feledkezzünk meg, hogy ott, ahol munkahelyek tűntek el, új munkakörök is a felszínre bukkantak. Így jött létre az online marketing vagy az e-kereskedelem is. Az AI-ból fakadó szervezeti szorongás szerencsére mérsékelhető, és azon cégvezetőknek és menedzsereknek, akik szeretnék a mindennapi munkát gyorsítani, hasznos lehet, ha úgy kezelik az AI rendszerek bevezetését, mint bármilyen más szervezeti változást: érdemes a változást transzparensen, nyíltan kommunikálni. Sorold fel, hogy konkrétan mit és milyen módon fog hatékonyabbá tenni a mesterséges intelligencia, sorolj fel konkrét példákat is. Alakíts ki olyan programot, szervezeti beavatkozást, amely során a munkatársak megtanulhatják, hogyan tudják alkalmazni ezeket az eszközöket arra, hogy eredményesebbé váljanak. Oszlasd el az alaptalan félelmeket is.
   
   

4. A szociális kapcsolatok zavara:

   A social media eszközök hatására bekövetkezett szociális izoláció és a valóság beszűkülése nagy valószínűséggel bekövetkezhet az AI hatására is. Vannak olyan felhasználók, akik kifejezetten arra használják a mesterséges intelligencia alapú chat programokat, hogy beszélgessenek velük és megosszák az aktuális kihívásaikat problémáikat. Sokan küzdenek azzal, hogy nincsenek kielégítő, támogató emberi kapcsolataik vagy ha vannak, talán olyan élethelyzetben vannak, ahol a hozzájuk legközelebb állók nem tudnak teljes mértékű támogatásukat kifejezni például azért, mert egyszerűen nincsenek benne abban a szakmai közegben. Egy 2019-ben megjelent tudományos cikk a 2000 és 2018 közötti kutatásokat vizsgálta és azt találták, hogy erőteljes, pozitív kapcsolat van a bizonytalanul kötődő (szorongó és elkerülő) személyek és az intenzívebb, diszfunkcionális internet-használat között, vagyis úgy tűnik, hogy azok, akiknek egyébként is bizonytalan a kötődési stílusa a social media-t és az internetet általában arra használják, hogy pótolják vele az egészséges emberi kapcsolataikat. Ez a tendencia erősödhet az AI, különösen az AI csatbotok elterjedésével. 

Az AI által generált problémáknak van valóságalapja, azonban fontos megjegyezni, hogy megfelelő tudatossággal, kommunikációval és stratégiával, illetve egy egészséges munka-magánélet egyensúllyal a legtöbb ilyen típusú kihívás megoldható, kezelhető vagy megelőzhető. Fontosnak tartom, hogy az AI által generált lehetőségekre és kihívásokra holisztikusan tekintsünk, különösen akkor, ha pszichológiai jelenségekről van szó.

Ez a cikk NEM a ChatGPT-vel íródott.

Az elmúlt, körülbelül fél évből, 3,5 hónapot töltöttem az USA-ban. Ebben az időszakban volt lehetőségem belelátni egy induló vállalkozás folyamataiba a kezdetektől egészen az első visszatérő ügyfelek megjelenéséig. Részt vettem számos kapcsolatépítő és üzleti eseményen, egy online BNI eseménytől kezdve a helyi 'Biz to Biz' programokon keresztül egészen a floridai start-up ökoszisztéma eseményeiig. Ebből adódóan volt lehetőségem megismerni, hogyan gondolkodnak az Egyesült Államokban a vállalkozók. Ebben a cikkben a tapasztalataim alapján összegyűjtöttem 5 jelentős különbséget a magyar/európai és az amerikai üzleti gondolkodás között.

1. “Hustle” mindset vagy mentalitás: Ha te is olvasol vagy követsz amerikai sikerszerzőket, gurukat, ismert amerikai vállalkozókat, akkor biztosan találkoztál már a “hustle” fogalmával. A hustle kifejezést nehéz magyarra fordítani, de én hajtásként, hajszaként, sietségként, nyomulásként tudnám lefordítani. Az USA-utam előtt úgy gondoltam, hogy a 'hustle' azt jelenti, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elérjük a célunkat. Kemény és kitartó munkával, folyamatos cselekvéssel, szorgalommal, állhatatossággal elérhetjük azt, hogy sikerre vigyük, amit szeretnénk, például a vállalkozásunkat. Nos, a hustle ez, és ennél több is. A hustle az USA-ban nem csak annyit jelent, hogy beleadsz mindent. A hustle azt jelenti, hogy nyomulsz. Még pedig éjt nappallá téve. Nem foglalkozol azzal, hogy ki mit gondol erről, nem érdekel mit gondol a potenciális ügyfeled. Maximum elhiteted vele, hogy érdekel, ha elég ügyes vagy. De leginkább arról szól a hustle, hogy 0-24 órában nyomulsz minden lehetséges módon. Az üzleti eseményeken, amin részt vettem, megkérdeztem a helyi (amerikai és bevándorló) vállalkozókat, hogy mit értenek pontosan a hustle alatt. Egy bolgár, marketing céget indító fiatal vállalkozó úgy fogalmazta meg a hustle jelentését, hogy az a cselekvés, amikor folyamatosan megkeresed a potenciális ügyfeledet, amíg azt a választ nem kapod meg tőle, amit szeretnél. Ehhez legalább 6-7 érintkezés szükséges. Az amerikaiak úgy gondolkodnak, hogy minél kitartóbban és minél többször keresel fel valakit, annál inkább tanúskodik ez arról, hogy valóban el akarod érni a céljaidat. És az amerikaiak ezt értékelik. A 6-7 érintkezés lehet e-mail, telefon, személyes megkeresés, komment, üzenet a social media-n és ezek egyvelege. Velem nem egyszer esett meg, hogy valaki, akivel egy eseményen találkoztam, már rögtön aznap, vagy másnap írt nekem egy e-mailt vagy felhívott, hogy eladjon nekem valamit vagy szervezzen velem egy Zoom meeting-et. Ha elutasítottam, újra próbálkozott még legalább háromszor. Van olyan, akinek egyetlen egyszer sem válaszoltam az értékesítő e-mailjeire és fél év után is kapok tőle üzenetet. Itthon, Magyarországon, de úgy gondolom, hogy Európa nagy részében is ez már a zaklatás kategóriájába esik. Minél inkább nyomul valaki, annál kevésbé akarunk vele együtt dolgozni. Az rendben van, ha X hét vagy hónap elteltével újra megkeresünk valakit, de ha ez naponta vagy hetente többször megesik, akkor sokkal szívesebben töröljük az illetőt az e-mail listánkról vagy a LinkedIn ismerőseink közül.
   
   
2. Story: Amióta a start-up kultúra és az ehhez kapcsolódó módszertanok elterjedtek hazánkban is, azóta talán nem lesz olyan meglepő a második pont, azonban úgy gondoltam, mégis érdemes megemlítenem, mivel az amerikai üzleti gondolkodásban ennek kiemelt, mondhatni, elsődleges szerepe van. Mi is ez? A történeted. A személyes sztorid. Neked mi a sztorid? Mi a történeted? Miért akarod, hogy működjön ez a vállalkozás? Honnan indultál, hol tartasz most és merre haladsz? Hová akarsz eljutni és miért? Mi a személyes érintettséged? Talán gyerekkori vágyad? Az amerikaiak imádják a jó sztorit. Ha jó a sztori, akkor félig eladtad a termékedet, de legalábbis magadat biztosan. Ha jó a sztori, akkor sokkal jobban megnyílnak az emberek az irányodban. Ha pedig ez a sztori nem csak egy emberrel kapcsolatos, hanem például a pároddal, a barátaiddal, a családoddal, a házastársaddal együtt írjátok a történetet vagy egy közösség is szerepet játszik benne, akkor még nagyobb hatással van. Ha nincs sztorid, nem vagy elég érdekes.
   
   
3. Direkt kommunikáció: Az európai üzleti hozzáállással szemben az amerikaiak sokkal direktebben kommunikálnak, ha üzletről van szó. Ha valakivel találkozol egy üzleti eseményen, egyértelmű, hogy azért vagytok ott, hogy a vállalkozásotokat építsétek, így nem kell szerénykedni. Bátran menj oda az emberekhez és beszéljetek, nézzétek meg ki mit csinál, szerezzétek be a névjegykártyákat és legkésőbb holnap már jelentkezzetek is. Az USA-hoz viszonyítva itthon túl sokat várunk, mielőtt felkeresünk valakit, aki érdekes lehet a vállalkozásunk szempontjából. Míg te azon gondolkodsz, hogy milyen alaposan fogalmazd meg és csomagold be a megkeresésed indítékát, addig egy amerikai már egy Zoom-hívást kezdeményez veled, felhív és e-mailt is küld egyszerre. Érdekes volt azt is megfigyelni, hogy a cégek alkalmaznak egy úgynevezett “felhajtó embert” is. Ők azok, akik minden üzleti eseményen ott vannak, nagyon kedvesek, érdeklődőek, begyűjtenek valamennyi kontaktot és az esemény után ezt a kontaktlistát átadják a cégben egy “szakmai értékesítőnek”, aki végül felveszi veled a kapcsolatot és aki valóban tud minden szakmai kérdésre válaszolni, ami benned felmerülhet.
   
   
4. Marketing: Az egyik nagy meglepetés számomra az a marketingben volt. Az USA-ban kétfajta marketing létezik. Nem emlékszem, hogy találkoztam volna mással. A hagyományos marketing és a modern, legfrissebb trendeket követő marketing. Az expo-k vagy gigantikusak vagy kicsik és “régimódiak”. Az amerikai kis-és középvállalkozásokra sokkal inkább jellemző, hogy a hagyományos marketing módszereket alkalmazzák. Szórólapokat gyártanak és osztanak ki, beach flag-eket és úgynevezett “yard sign”-okat vagyis a közterületeken szabadon leszúrható táblácskákon hirdetik magukat. Hetente van lehetőség arra, hogy expo-kon vegyenek részt, de ezek az expo-k nem olyanok, mint azok, amiket például Budapesten a Lurdy-házban megszokhattunk. Ezekre az expok-ra minimálisan készülnek a kiállítók, általában valamelyik hotellánc konferenciatermében kerülnek megrendezésre (pl. Marriott, Hyatt). Minden kiállító kap egy kisebb vagy nagyobb asztalt, két széket és egy fehér terítőt és ezzel készen is vagyunk. A vállalkozó elviszi a termékeit, a névjegykártyáit, esetleg egy roll-up-ot és megjelenik. A kiállítói díj sem drága, kb. 200 USD körüli, ez általában az asztalod nagyságától függ. Mivel hustle mentalitás van, sokkal fontosabb a jelenlét, mint az, hogy a legesztétikusabb, legstílusosabb, leginkább figyelemfelkeltő standdal vagy asztallal jelenj meg. Érdekes volt az is, hogy sok amerikai vállalkozó nem használja vagy nem aknázza ki az online marketingben rejlő lehetőségeket. Például nem találod meg őket a social media-n vagy minimális a jelenlétük. A hagyományos marketingen kívül azonban ott van a másik oldal is: a modern, legfrissebb trendek. Amennyi hagyományos marketing módszerrel találkoztam, ugyanannyi vállalkozóval találkoztam, aki viszont a legfrissebb marketing trendeket hirdeti és értékesíti. Például több videomarketinges szolgáltatóval beszélgettem. Volt olyan cég is, aki TikTok videókat készít magas minőségben, profi színészeket biztosít a videókhoz és hollywood-i minőségű tartalmakat gyárt a cégednek. Érdekes volt megtapasztalni, hogy nem igazán volt a kettő között átmenet, míg Európában éppen a kettő közötti álláspont a jellemző. Használjuk a hagyományos marketinget, azonban KKV-ként is igyekszünk lépést tartani a trendekkel, kísérletezni, megnézni, mi működik.
   
   
5. Külsőségek: Ahogy a marketingből is kitűnik, az USA-ban nem feltétlenül tudod eldönteni a külsőségek alapján, hol tart egy szervezet. Floridában külsőre az épületek nagy része hasonlóan néz ki. Erre jó példa az, amikor az amerikai borkereskedő szomszédunk meghívott minket egy italra egy közeli koktélbárba. A hely mellett sokszor elautóztunk és nem is sejtettük, mi vár minket belülről. Ami kívülről egy átlagos kis kávézónak tűnt, az belülről egy stílusos koktélbár és gourmet étterem volt igazi ínyencséggekkel, mint például a kaviáros-lazacos gourmet pizza. Ugyanez igaz a vállalkozásokra és az emberekre is. Egy Gucci üzletben az USA-ban nem fognak megkülönböztetve viselkedni veled, ha épp edzőruhában sétálsz be vagy a legelegánsabb öltözékben. Európában sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a stílusra, a kultúrára, a külső megjelenésre, legyen szó öltözködésről, webdesign-ról, szervezetről. Ez a témakör más szinteken és más módokon jelentkezik az amerikai és az európai kultúrában.
   
   
6. Informatikai vállalkozások: Ez inkább hasonlóság lesz, mint különbség. Bár nem jártam a Szilícium-völgyben, hanem a floridai üzleti közösséget ismertem meg, azonban fontos kiemelni, hogy Florida jelenleg az USA egyik, gazdaságilag leggyorsabban fejlődő állama. Rengeteg cég költözik át Kaliforniából, New York-ból Texas vagy Florida államba, így aztán nem csak helyi üzletemberekkel volt szerencsém beszélgetni. Az informatikai vállalkozások az USA-ban és Európában is ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal küzdenek. Mik ezek? Nagyon nehéz megtartaniuk a fejlesztőket, IT szakembereket. Nagyon fontos egy megtartó szervezeti kultúra kialakítása és egy olyan környezeté, ahol a munkavállalók jól érzik magukat, jó a csapat, jól működő rendszerek és alapelvek vannak, transzparens a kommunikáció és van lehetőség a kreatív ötletek kibontakoztatására és a fejlődésre.

Ha tetszett a rövid összefoglalóm és van kérdésed, akkor írj kommentben vagy az alábbi e-mail címen.

info@lillakertesz.com

Az elmúlt hetekben az egyik ügyfelem belefogott egy nagyszabású iroda-átalakító projektbe, amelynek célja, hogy kialakítson egy inspiráló, kreativitást és cselekvést serkentő irodai környezetet. A cég - bár már 20 éves elmúlt - rendkívüli sebességgel fejlődik és szeretné is fiatalos lendületét megtartani. Ezért döntöttek úgy, hogy a start-up-okhoz hasonló irodai designt szeretnének.

Mivel az elmúlt években volt lehetőségem belelátni több start-up cég működésébe is, így felkértek arra, hogy segítsek a projektben az ötleteimmel. Ebben a cikkben eddigi tapasztalataim és egy mini kutatás eredményeit osztom meg veletek és a cikk végén mellékelek egy Pinterest mappát is, amiből szintén tudtok ihletet meríteni, ha a ti cégetekben is elérkezett az idő egy iroda design frissítéshez.

1. Stílusos fogadó iroda/ recepció: Az első terem, ahová valaki belép, meghatározó, így erre érdemes sok figyelmet szentelni. Pl. megvilágított falak vagy logó, úgynevezett  “statement falak”, kellemes, meleg, barátságos, design-os környezet. Jó lehet, ha van egy kicsi asztalka és két kényelmes szék vagy fotel, esetleg egy kanapé valahol, ahová le lehet ültetni a vendégeket, tárgyaló partnereket, ügyfeleket.
   
2. Statement falak: A statement falat nevezhetnénk magyarul akár ékszerfalnak is, ugyanis a jellemzője az, hogy a 4 falból az egyik kiemelkedik: színben, megvilágításban, más a tapéta, esetleg kreatív, inspiráló üzenetekkel tűzdelt stb…Rengeteg példa van erre a Pinterest mappában: pl. színes, élénk színű vagy éppen hogy nagyon sötét színű falak, nagy feliratok a falakon, inspiráló üzenetek, térképek a falon stb...
   
3. Szórakoztató, fun, nem mindennapi elemek: A startup irodákra jellemző, hogy van valamilyen szórakoztató, bohókás elem, ami megjelenik. Például: babzsákok, függőágyak, sokféle szín alkalmazása, színes, vidám bútorok, viccesebb idézetek, csocsó asztal, ping-pong asztal, játék szoba vagy pihenő szoba, csúszda, sátrak, hinták, telefonfülke, egy átalakított autó vagy busz az épület belsejében, mint egy mini iroda stb….. Ezek a vidám elemek kellemes hangulatot kölcsönöznek az irodának, felkeltik a figyelmet,  alkalmasak lehetnek gondolat-indítónak, a szervezeti kultúra szerves részévé válhatnak.
   
4. Raklapelemek: Amikor ötleteket kerestem és kutattam, sokszor szembejöttek a raklapbútorok a start-up-irodában. Pl. raklapból készült padok, székek, asztalok, fotelek, kanapék, raklap szekrények, tárolók stb. Ha van lehetőség rá és van kert, terasz vagy udvar ami kapcsolódik az irodához, akkor lehet készíteni egy raklapbútorokból összeállított kinti garnitúrát, és grillező, szalonnasütő helyet is kialakítani. Kiváló és hosszútávon költséghatékony megoldás is lehet ez, hiszen a jövőbeli csapatépítő események helyszínéül is szolgálhat.
   
5. Műfű: A műfű vagy növényfal többször is megjelenik a statup irodákban változatos koncepciókban. A cikk végén a Pinterest mappában találtok erre több alkalmazási lehetőséget is.
   
6. Nagy üvegfalak vagy hatalmas ablakok: Az iroda belsejében is jellemző, hogy nagy üvegfalakkal vannak elválasztva irodák vagy szekciók. Sok esetben az egész irodába belátni, hiszen üvegből készült a fal, a tágasság érzetét is kelti ezzel a választással.
   
7. Fehér szín: Mindig van egy alapszín, ami az iroda nagy részét jellemzi és ehhez társul minden egyéb szín vagy kreatív dolog. Általában nagy fehér terek, fehér bútorok a legjellemzőbbek, mert ehhez szinte minden más szín illik és társítható.
   
8. Egy sarok, ahol az ember meg tud húzódni, be tud “kuckózni” és pihenni egy 10 percet. Sok párnával, hangulatvilágítással, kanapéval, kanapéággyal. Ez lehet a kreatív ötletek kuckója is. Ide el lehet vonulni kreatív ötleteket gyűjteni, meditálni, visszavonulni és gondolkodni.
   
9. Növények: Sok startup iroda állat-és növénybarát. A növények és állatok növelik az iroda barátságos, kreatív, nyitott, innovatív hatását. Jellemzőek még a növényfalak is, vagy a növényekkel végigfuttatott felületek, lásd feljebb.
   
10. Indusztriális elemek: Sok irodának egy részét meghagyják eredeti állapotában, fenntartva az indusztriális, ipari hatást, a betonelemeket, betonfalak egy részét, a téglákat, a faelemeket.

További inspirációhoz összegyűjtöttem ötleteket az alábbi Pinterest mappában:

Start-up Iroda Design

A környezetünk meghatározó szerepet tölt be az életünkben és mivel rengeteg időt töltünk a munkánkkal, így az iroda-és munkakörnyezetünk jelentősen befolyásolhatja életminőségünket és teljesítményünket. Az úgynevezett "happiness management" vagy a boldogság-menedzselés a szervezeti kultúra alakításában kiemelt figyelmet szentel a környezetnek.

Olvasd el további cikkeimet is, illetve ha kérdésed van, az alábbi e-mail címen tudsz keresni:

info@lillakertesz.com

A XXI. században a gyorsan változó környezetben a szervezetek akkor tudják megállni a helyüket, ha lépést tartanak a változással és a rohamos fejlődéssel. Ennek érdekében sokszor szakítani kell a hagyományos elképzelésekkel, tendenciákkal. A vezetőknek és dolgozóknak a rugalmas, versenyképes, innovatív, a változásokra gyorsan reagáló szervezet kiépítését kell elsődleges célként kitűzni. Ez a perspektívaváltás magával vonta a pozitív pszichológiai irányzat előtérbe kerülését és új vezetői modellek kialakítását, amelyek közé az énvezetés (self-leadership) modellje is tartozik. Az énvezetés koncepciója az önbefolyásolás egyik modellje, olyan stratégiák összessége, amelyek támogatják a pozitív pszichológiai irányzat eredményeit is.

A vezetéstudományban számos vezetői modellt találunk, amelyeknek ismerete abban segíthet a szervezetek menedzsereinek és vezetőinek, hogy szélesebb látókörben gondolkodjanak. A vezetési stílusok ismerete azért is fontos, mert a különböző szituációkban különböző vezetői stílusokat érdemes alkalmazni a hatékonyság növelése érdekében. Az eltérő szervezeti kultúrákban szintén különböző vezetői stílust és viselkedést követelnek meg, valamint különböző eredményeket okoznak az üzleti környezetben.

Bár a vezető-csapat és a vezető-beosztott interakció elengedhetetlen, úgy gondolom, hogy az igazi vezetés az én-vezetéssel kezdődik. Ebben a cikkben arról írok Nektek, mit is jelent az én-vezetés. Bemutatom azt a nyolc alapstratégiát, amelyek ismerete és elsajátítása hozzájárul a vezetői hatékonyságod növeléséhez. Nézzük meg a legfőbb témákat:

• Függőségtől a függetlenségig és végül a kölcsönös egymásrautaltságig
• Mi is az énvezetés?
• Mi a különbség az énvezetés és az önmenedzsment között?
• Az én-vezetés nyolc alapstratégiája
• Az én-vezetés hatása és következményei

Függőség,függetlenség,kölcsönös egymásrautaltság

Az egyik széles körben ismert szociálpszichológiai elmélet a fenti három szintet határozta meg az egyéni fejlődésben, valamint a szervezet humán tőke struktúráját tekintve. Az elméletet a bölcsesség három szintjeként is emlegetik. Ennek az elméletnek meghatározó szerepe van abban, hogyan tudják a vezetők növelni a szervezeti elkötelezettséget és hogyan alakítanak ki különböző vezetői kultúrákat attól függően, hogy a vezető és követői melyik szinten működnek.

Függőség (dependencia)

Az elmélet első szintjét a függőség szintjének nevezzük. Valószínűleg mindannyian találkoztunk már a dependencia stádiumával. Az ezen a szinten működők függnek másoktól, a környezetüktől vagy a munkahelyüktől. Azon személyek, akik megragadtak a dependencia első szintjén, még nem alakították ki a saját értékrendszerüket. Nem törekednek arra, hogy tudatosan döntsenek arról, hogy milyen életutat válasszanak saját maguk számára. Az általánosan elfogadott társadalmi normákat követik, ezért nevezik ezt a szintet a ‘dependens-konformisták’ kultúrájának is. A dependencia kultúrájában a szervezet munkavállalói úgy gondolják, hogy a siker egyedül a menedzsmenten múlik. A munkavállalók konformisták, nehezen kezelik a változást és a kihívásokat.

A hagyományos szervezeti kultúrák a dependencia koncepciójára építenek.

A függetlenség (independencia)

A második szintre lépve találjuk a függetlenség, vagyis az independencia szintjét. Ez az énvezetés szintje is. Ezen a szinten már tisztában vagy a saját értékeiddel, a személyes standardjaiddal és tisztában vagy életfeladatoddal. Tudod, hogyan vagy képes értéket teremteni a környezetedben és a társadalomban oly módon, hogy eközben nem veszíted el önmagadat. Felelős vagy a gondolataidért és cselekedeteidért. Tudod, hogyan irányítsd önmagad annak érdekében, hogy növeld az eredményességed. Általában az ezen a szinten működő személyek vállalkozók, vagy csapatok, szervezetek vezetői. Én-vezetőként a függetlenség szintjén saját célokat tűznek ki. A függetlenség szervezeti kultúrájában a döntéshozás decentralizált és az egyéni teljesítményen van a hangsúly.

Ez a típusú kultúra könnyen tud alkalmazkodni a változáshoz és lehetőség van folyamatos fejlődésre mind egyéni, mind pedig szervezeti szinten.

Kölcsönös egymásrautaltság (interdependencia)

A harmadik szinten áll az interdependencia vagyis a kölcsönös egymásrautaltság. Ezen a szinten működő személyek arra fókuszálnak, hogyan tudnak értéket teremteni más, a társadalomban független szinten álló én-vezetőkkel együtt dolgozva. Ezen a szinten megérted a partnerségek jelentőségét. A hatékony, megoldás-fókuszú kommunikáció kerül előtérbe. Az interdependencia kultúrájában olyan én-vezetők csoportja dolgozik együtt, akik új lehetőségeket, struktúrákat és megoldásokat építenek a közös munkán keresztül.

Ezt a kultúrát kollektív vezetésnek is nevezik.

Mi is az énvezetés?

Manz és Neck, az énvezetés két jelentős amerikai kutatói így határozták meg az én-vezetést (Manz, 1986; Manz és Neck, 2004): “A self-leadership (énvezetés) egy olyan folyamat, mely során a személy kontrollálja, irányítja és vezeti a saját viselkedését kognitív és viselkedéses stratégiák alkalmazása segítségével.”

Más szavakkal, ez a modell arra fókuszál, hogyan irányítsuk saját személyiségünket különböző pszichológiai stratégiákat alkalmazva, hogy elérjük azt az ön-motivációt és én-hatékonyságot, ami a magasabb teljesítmény eléréséhez és a célok végrehajtásához szükséges.

Mi a különbség az énvezetés és az önmenedzsment között?

Az énvezetés az 1980-as években formálódott és bontakozott ki az önmenedzselés fogalmának kiterjesztéseként. Bár a két fogalom összekapcsolódik, mégis fontos a megkülönböztetésük. Az énvezetés és az önmenedzselés közötti különbség abban gyökerezik, hogy míg az önmenedzselés az extrinzik, vagyis külső motiváción alapul (külső motiváció például a dicséret és elismerés) és a fókuszt csak a viselkedésre helyezi, addig az énvezetés magában foglalja a viselkedéses és gondolati stratégiákat és a hangsúlyt az intrinzik, tehát a belső motivációra illetve a konstruktív, építő gondolkodásra helyezi (Manz, 1986). Belső motivációt okozhat például az a természetes jutalom, amit az a tevékenység nyújt, ami önmagában élvezetes és amit magáért a tevékenységért végzünk.

Az énvezetés nyolc alapstratégiája

A énvezetési stratégiák három csoportba sorolhatók. Ezek a következők: a viselkedésalapú stratégiák, a természetes jutalmazó stratégiák és a konstruktív gondolati mintázatok stratégiái (Manz és Neck, 2004).

I. Az énvezetés viselkedésalapú stratégiái

Ezek a stratégiák az én-tudatosságot fejlesztik, annak érdekeben, hogy előmozdítsák a viselkedés irányítását, különösen akkor, ha szükséges, de kellemetlen feladatok elvégzéséről van szó. A viselkedésalapú énvezetés stratégiákat arra tervezték, hogy támogassák azt a pozitív vágyott viselkedést, amely a sikeres eredményekhez vezet.

1. Önmegfigyelés

Az önmegfigyelés az önismeret alapja. Magában foglalja a tudatosítást, azaz, hogy pontosan mikor és miért köteleződsz el bizonyos viselkedések irányában. Ez az első lépés ahhoz, hogy az eredménytelen és hatástalan viselkedéseidet, szokásaidat megváltoztasd, és új, eredményesebb viselkedésekkel helyettesítsd. Számos önmegfigyelési módszer és tréning létezik, mely segít ennek a képességnek a fejlesztésében. Erre kitűnő példák egyike a mindfulness tréning.

2. Célkitűzés

Számos kutatás (pl.: Locke és Latham, 1990) alátámasztja, hogy a kihívást jelentő és specifikus célok kitűzésének folyamata jelentős mértékben növeli a teljesítményt. A célkitűzéssel kapcsolatos workshopok, tréningek és coaching alkalmak alatt számos technikát sajátíthatsz el, amik ismeretével nagymértékben növelheted teljesítményed. Az egyik legismertebb a SMART módszer, mely szerint a sikeres célkitűzés esetén a cél specifikus, mérhető, elérhető, reális és konkrét határidőhöz kötött.

3. Önjutalmazás

Fontos, hogy megünnepeljük a sikereinket. Ahogyan a célkitűző technikák alkalmazása, úgy az önjutalmazás is növeli a teljesítményt és annak esélyét, hogy a kitűzött céljaik megvalósulnak (Mahoney és Arnkoff, 1978, 1979; Manz és Sims, 1980; in Manz és Neck, 2004). Az önjutalmazás két formáját különböztették meg:

• Egyszerű és megfoghatatlan. Pl.: egy dicséret önmagunk számára egy fontos teljesítmény elérése után.
• Konkrét, megfogható jutalom. Pl.: megérdemelt nyaralás egy bonyolult projekt kivitelezése után.

Te mikor és milyen formában jutalmazod meg magad egy sikeres teljesítmény után?

4. Környezeti megerősítések alkalmazása

Tény, hogy a környezetünk rendkívül nagy hatással van a gondolkodásunkra, a hiedelemrendszerünkre és a viselkedésünkre. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a környezeted, a téged körülvevő emberek, tárgyak, események támogató vagy visszahúzó erővel bírnak-e. A konkrét környezeti megerősítések hatékony formái a konstruktív viselkedésformák kialakításának és a destruktív viselkedésformák megváltoztatásának (Manz és Neck, 2004; Manz és Sims, 2001).

Nézz körbe a környezetedben: mi vesz körül? Kik vesznek körül? Kik a barátaid? Mit mond el rólad az otthonod? A környezeted támogatja vagy hátráltatja a céljaid megvalósítását?

II. Az énvezetés természetes jutalmazó stratégiái

A második kategóriába tartozó stratégiák alkalmazásával olyan helyzeteket tudsz generálni, amelyekben motiválttá válsz, mivel önmagában élvezetes cselekvést folytatsz és ilyen feladatok megoldásával foglalkozol. Két fő természetes jutalmazó stratégia különböztethető meg. Mindkét stratégia a kompetencia és az önirányítás érzéseit erősíti (Deci és Ryan, 1985).

5. Keresd a pozitívumot!

Az első stratégia abban segít, hogy kellemesebb jellemvonásokkal ruházzuk fel a kevésbé kellemes tevékenységeket, így a feladat önmagában is élvezetesebbé és érdekesebbé válik. Keressük egy feladat élvezetes részeit, azt, hogy miben járul ez hozzá a fejlődésünkhöz, miért vagyunk képesek az adott feladatot éppen mi elvégezni. Például, ha kötelező adminisztratív, vagy más monoton feladatokat kell elvégezned, akkor hallgass közben érdekes podcast-eket, hangoskönyvet vagy a kedvenc zeneszámaidat. Ezáltal arra programozod az agyad, hogy összekösse ezeket a tevékenységeket egymással és ezáltal már várni fogod, hogy elvégezhesd a monoton feladataidat is, ugyanis – a példánál maradva – alig várod, hogy meghallgathasd a legújabb podcast epizódot.

6. Fókuszálj az eredendően kellemes és jutalmazó aspektusokra!

A második stratégia az észleléseinket formálja át olyan módon, hogy áthelyezi a fókuszt a feladat kellemetlen aspektusairól az önmagában kielégítő aspektusokra. Például testedzés közben fókuszálj arra az érzésre, amikor az endorfin felszabadul a szervezetedben.

III. Az énvezetés konstruktív gondolati mintázatok stratégiái

A konstruktív gondolati mintázatok stratégiái olyan mintázatok, sémák kiépülését segítik, melyek pozitívan befolyásolják a teljesítményt (Manz és Neck, 2004; Neck és Manz, 1992). Először fel kell ismerned saját gondolati mintázataidat, majd szembe kell nézned azokkal és behelyettesítened a hibás, irracionális hiedelmeket konstruktívabb gondolati mintázatokkal.

7. Belső monológ, pozitív “self-talk”

A negatív és destruktív belső monológok is helyettesíthetőek megoldás-fókuszú belső monológokkal. Ezek a belső monológok azonosíthatóak azokkal a gondolatokkal, melyeket titkon önmagadnak mondogatsz (Neck és Manz, 1992, 1996a) és magukba foglalják a mentális önértékelést is. A gondolataidat és belső párbeszédeidet is megfigyelheted és elemezheted, akárcsak viselkedési reakcióidat. 

8. Vizualizáció

A vizualizáció során egy mentális képet hozol létre. Olyan technika ez, amellyel pozitív irányba programozhatóak a gondolati minták. A vizualizáció egy bizonyított módszer, amit a sportpszichológiában és az üzleti életben egyaránt alkalmaznak (pl. Driskellet al., 1994; Finke, 1989; Neck és Manz, 1992, 1996a). Azok a személyek, akik előre vizualizálják a sikeres teljesítményt, sokkal jobban teljesítenek, amikor sor kerül a tényleges feladatra (Manz és Neck, 2004). Képzeld el a céljaidat olyan részletgazdagon és élénken, amennyire csak lehetséges. Szánj erre a gyakorlatra legalább naponta 15-20 percet. Ha gyakorlod ezt a technikát, néhány hét múlva észreveszed, hogy több lehetőségre leszel figyelmes a környezetedben, amelyek a céljaidat támogatják. 

Az énvezetés hatása és következményei

Az énvezetés irodalma számos lehetséges következményt és mechanizmust társított a stratégiák alkalmazásához. Ezek a mechanizmusok egyéni, csoportos és szervezeti szinten is hatással vannak a teljesítményre.

1. Megnövekedett elkötelezettség

Azok, akik rendszeresen alkalmazták az énvezetés stratégiákat úgy érezték, hogy jobban urai az életüknek és elkötelezettebbé váltak a feladataik, céljaik, csapatuk és szervezeteik iránt, mint azok, akik nem alkalmazták ezeket a módszereket (pl. Manz és Sims, 2001).

2. Függetlenség

Hasonlóképpen az elkötelezettséghez, azok a személyek, akik gyakorolták az énvezetést, a kontroll és az autonómia érzését tapasztalták meg, mely a megnövekedett függetlenséghez vezetett a viselkedésben és a döntéshozatalban egyaránt (Manz és Sims, 2001).

3. Kreativitás és innováció

Az énvezetést gyakorlók nagyobb mértékben tapasztaltak kreativitást és több újító ötletük is született. A kreativitás kapcsolódik a függetlenséghez, ugyanis az énvezető emberek bátrabban kezdeményeznek, legyen szó új projektekről, ötletekről vagy vállalkozásról. Saját kutatásomban vizsgáltam az énvezetés és a különböző szervezeti kultúrák kapcsolatát, melyből szintén az derült ki, hogy az innovatív szervezeti kultúrákban nagyobb mértékben számoltak be énvezetési stratégiákról és magasabb szintű függetlenségről.

4. Hatékonyság

Az önmenedzselő csapatoknál is fontos szerepe van az énvezetési modellnek, ugyanis mind egyéni, mind pedig a csapat szintjén is növekszik a hatékonyság azoknál, akik alkalmazzák a módszereket.

Összefoglalás

Az énvezetési stratégiákat alkalmazhatod egyéni és csoportos szinten, valamint a magánéletedben és üzleti működésben egyaránt, így arra bátorítalak, hogy próbáld ki ezeket a módszereket és kísérletezz. Ez a terület még eléggé úttörő, nagyon sok lehetőség rejlik benne.Ha további kérdésid vannak, hogyan építheted be ezeket a stratégiákat a mindennapjaidba vagy a szervezeti működésbe, vedd fel velem a kapcsolatot az alábbi e-mail címen:

info@lillakertesz.com

Ezt a cikket eredetileg a Cégjelző - Céginformációs rendszer üzleti blogjának írtam. Azonban a self-leadership-et, vagyis az én-vezetést részben vagy egészben taglaló további blogposztjaim teljes megértése miatt ezen a blogom is közzéteszem. Köszönöm ismét a Cégjelzőnek a publikálási lehetőséget és a felkérést.

Dale Carnegie Sikerkalauz 2. avagy a Hogyan fejezzük be az aggódást és kezdjünk el élni c. könyve igazi klasszikusnak számít a személyiségfejlesztő-  és sikerkönyvek között. Bár Carnegie a könyvet 1948-ban írta, üzenete mai napig aktuális a modern kor olvasója számára is, ezért összegyűjtöttem a könyv alapján 20 olyan módszert, ami abban lesz segítségedre, hogyan kezeld a bizonytalanságot és hogyan menedzseld hatékonyabban a stresszes helyzeteket.

1. Proaktivitás reaktivitás helyett: Dolgozz előre, mivel akkor a te kezedben van a kontroll és nem azt érzed, hogy mások vagy a feladatok határozzák meg az életed, hanem te irányítasz. Ha előre dolgozol, nem határidőre, új, innovatív, kreatív feladatokkal is foglalkozhatsz. Új dolgokkal kísérletezhetsz, többet olvashatsz, fejlődhetsz,  edzhetsz,  több időt tölthetsz a számodra inspiráló emberek társaságában stb…Így érezheted, hogy ura vagy az életednek és nem az élet vagy a külső tényezők uralnak téged.
   
   
2. Élj napról napra! Minden energiánkkal, lelkesedésünkkel és intelligenciánkkal foglalkozzunk a ma feladataival. Ne akarjuk megoldani a jövő nehézségeit. Tervezzünk és készítsünk stratégiát, alkalmazzuk a SMART módszert és határozzuk meg a mérföldköveket is, de ne akarjuk megoldani az egészet egy nap alatt. Ne akard lefutni a maratont 1 perc alatt. 1 perc alatt fusd le azt a távot, amit magad előtt látsz. De 42,2 km-t nem látod magad előtt. Majd foglalkozol a 3. és 4. mérföldkővel, ha elérted az elsőt és a másodikat. “Egyszerre csak egy szem homok, egyszerre csak egy szem feladat.” Mindenki képes arra, hogy megoldja a MA feladatát, ezt írja Dale Carnegie. Foglalkozzunk hát a ma feladatával.
   
   
3. Légy hálás! Ha hálás vagy, észreveszed a pozitívumokat, azt, ami már most is áldás az életedben. Mi az, amit korábban el szerettél volna érni és már jelen van az életedben? Adj hálát érte!
   
   
4. Szeresd a munkát! Legyen játék és ünneplés minden feladat! Törekedj arra, hogy tedd szórakoztatóvá még a látszólag unalmas vagy monoton feladatokat is. Például versenyezz saját magaddal. Növeld a teljesítményedet, csinálj meg többet kevesebb idő alatt! Vagy közelítsd meg az adott feladatot egy kreatívabb szemszögből! Élvezd és légy hálás a feladatokért, amik által közelebb kerülhetsz a céljaidhoz! “A ma a legértékesebb birtokunk. Az egyetlen biztos tulajdonunk.” - írta Dale Carnegie.
   
   
5. Fogalmazd meg magadnak, mi a legrosszabb, ami történhet veled és készülj fel rá, hogy elfogadd azt, ha nincs más megoldás. Utána szenteld minden idődet annak, hogy megpróbálj jobb eredményt elérni, mint a legrosszabb, aminek elfogadására már lelkileg készen állsz.
   
   
6. Elemezd a tényeket higgadtan és annyira objektíven, elfogulatlanul, amennyire tudod! Írj le pro-kontra érveket. Súlyozd azokat és aztán hozz döntést. Elemezd úgy a tényeket, mintha valaki más kihívásait oldanád meg, nem a sajátodat. Önmagában már az is sokat segít, ha objektíven megfogalmazzuk, leírjuk a helyzetet. Tedd fel magadnak a következő kérdéseket: 1. Min ideskedem? 2. Mit tehetek? 3. Mi az, amit csinálni fogok? 4. Mikor kezdek hozzá? Ezután döntsd el, mit teszel és kezdj bele azonnal a megvalósításba! VAGY: 1. Mi a probléma? 2. Mi okozza a problémát? 3. Mik a lehetséges megoldások? 4. Melyik megoldást javaslod? Kérdezd meg magad, hogy a nagy számok törvénye alapján mekkora az esély arra, hogy amitől félsz, az bekövetkezik!
   
   
7. Foglald el magad, amennyire tudod és nem lesz időd az idegeskedésre! George Bernard Shaw szerint: “A nyomorúság titka, hogy legyen időd azon merengeni, boldog vagy-e vagy sem.” VAGY: Disraeli szerint: “Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy kicsinyesek legyünk.” Az elfoglaltság a legjobb módszer az aggodalom gyógyítására!
   
   
8. Ha nem tudod megváltoztatni a helyzetet, változtasd meg a gondolkodásod és az attitűdödet! Ha mégis idegeskedsz, akkor csak az egészségednek és ezáltal magadnak ártasz. “Nem aggódom a jövő miatt, mert tudom, hogy egyetlen élő ember sem láthatja előre, mi fog történni.” “Csak egy út vezet a boldogsághoz, ha nem aggódunk olyasmin, ami akaratunk hatókörén kívül esik.” - Epiktétosz. Mérlegeld, hogy mekkora ráhatásod van az adott helyzet megváltoztatására. Az elmúlt néhány év rávilágított arra, hogy bármelyik pillanatban történnet gyökeres változás a környezetünkben és a helyzetünkben. Ezért ahelyett, hogy azon aggódsz, hogy kezeld a válságos helyzeteket, fókuszálj arra, milyen lehetőségeket nyújt az adott helyzet számodra.
   
   
9. “Ostobán viselkedünk, ha valamiért túl sokat adunk az életünkből.” Határozd meg, hogy meddig mész el valami érdekében, mennyit vagy hajlandó feláldozni, mennyit vagy hajlandó szorongani. A lelki és testi egészséged legyen a legfontosabb! Mondd ki, hogy ELÉG! Döntsd el mennyi idegeskedést ér meg neked valami és ne legyél hajlandó többet fordítani rá!
   
   
10. Ez itt minden világok legjobbika! Mondd magadnak, hogy 100%-ban biztos a sikered és el fogod érni az áloméletedet! És az univerzum majd gondoskodik a legjobb módszerekről és eszközökről, személyekről út közben, ezért engedd el a felesleges aggodalmaskodást! Alakíts ki inverz paranoid gondolkodásmódot! “Életünk olyan, amilyenné a gondolataink teszik!” - Marcus Aurelius. Ha a gondolataink vidámak, mi is vidámak leszünk és vidám, örömteli eseményeket, embereket vonzunk be az életünkbe! Ha negatív gondolataid vannak, akkor kövesd a fenti tanácsot és foglald el magad annyira, hogy ne legyen időd stresszelni! “Helyes, ha a gondjaink foglalkoztatnak, de az nem, ha idegesítenek.” Ne csak hidd, hanem tudd, hogy sikeres leszel. És sikeres leszel.“Békét nem hozhat senki neked, csak Önmagad.” Játszd el, hogy sugárzóan boldog és sikeres vagy!! “Fizikai képtelenség szomorúnak vagy depressziósnak lenni, amikor eljátszod, hogy sugárzóan boldog vagy!”  “Az ember nem azt vonzza, amit szeretne, hanem ami rá hasonlít.” - James Allen.
    
    
11. Ne gyűlöld az ellenségeidet! Ha gyűlöljük az ellenségeinket, hatalmat adunk nekik magunk fölött. Foglald el magad annyira, hogy ne legyen időd másokkal foglalkozni, csak egy nemes üggyel, a küldetéseddel. Gondolatban se fecsérelj egy pillanatot se arra, aki nem támogat vagy vissza akar húzni, amikor te fejlődni akarsz.
    
    
12. Ne várj hálát! Ilyen az emberi természet. Akkor kellemes meglepetés lesz, ha mégis kapunk! Ha mégse kapunk, nem fogunk bánkódni. “Sok ezer ember él, akik belebetegszenek a hálátlanságba, a magányba, az elhagyatottságba. Arra vágynak, hogy szeressék őket, de ebben a világban csak akkor várhatunk szeretetet, ha nem követeljük, hanem a viszonzás reménye nélkül adni kezdjük. Merő idealizmusnak hangzik? Pedig nem az. Egyszerűen csak józan belátás. Ha boldogok akarunk lenni, nekünk is így kell cselekednünk. Tudom. Megfigyelhettem a családomban…” Adj az adakozás öröméért!
    
    
13. “Akármi történik is, légy Önmagad!”  Légy autentikus, hiteles, csak így győzhetsz! Így fedezheted fel valódi értékeidet és küldetésedet! “Ne pazaroljunk egy pillanatot se arra, hogy szorongjunk, mert nem olyanok vagyunk, mint mások. Te valami újdonság vagy ebben a világban.” Légy eredeti! “Te egyedi vagy a világon. Örülj neki. Hozd ki a legtöbbet abból, amit a természet adott neked. Végső soron minden művészet önéletrajzi. Csak azt énekelheted meg, ami vagy. Azt festheted meg, ami vagy. Annak kell lenned, amivé a tapasztalataid, környezeted és öröklött tulajdonságaid tettek. Jóban-rosszban saját kertecskédet kell művelned.”
    
    
14. “A legjobb dolgok a legnehezebbek.” - Thelma Thomson. “Az életben nem az a legfontosabb, hogy a nyereségedből hasznot tudj húzni. Erre az ostoba is képes. Az igazán fontos az, hogy a veszteségedből húzz hasznot. Ehhez intelligencia kell: ez a különbség a bölcs és az ostoba között.” Csinálj a mínuszból pluszt. Nézz szembe a gyengeségeiddel! Ha így teszel, talán sikert arathatsz.
    
    
15. Foglalkozz másokkal, segíts másoknak és megszabadulsz a depressziótól! Ha másoknak segítesz, és örömet okozol másoknak, nem lesz időd a saját bajaiddal foglalkozni. Igyekezz arra gondolni, hogyan szerezhetsz mindennap örömöt másoknak! Gondolj az egészségedre!  Egészségügyi állapotod javulni fog, ha így teszel! “Jó cselekedet az, ami mosolyt varázsol más arcára!” Ha másoknak örömet szerzünk, addig nem gondolunk magunkra, és éppen az önzés okozza a félelmet és a melankóliát. “Ha jó vagy másokhoz, magadhoz vagy a legjobb.” Varázsolj boldog mosolyt az emberek arcára! Érdeklődj irántuk! Mindenki figyelemre vágyik.
    
    
16. Imádkozz! Higgy! Higgy abban, hogy Isten vagy az Univerzum mindent úgy intéz, hogy a dolgok a lehető legnagyobb hasznodra váljanak! Végül minden rendbe jön! “Az aggódás legkiválóbb gyógyszere természetesen a hit.” “Az embernek nem értenie, hanem élnie kell az életet!” Henry Ford szerint: “Isten irányítja a dolgokat, és nincs szüksége a tanácsomra. Ha Isten vezet, akkor hiszem, hogy minden jóra fordul. Min idegeskednék?” VAGY: “A magában álló embert könnyű legyőzni, de az az ember, akiben Isten ereje él, legyőzhetetlen. Tudom. Kérjetek, és kaptok, keressetek, és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek.” Az ima segít megfogalmazni azt, ami idegesít. Az ima azt az érzést kelti bennünk, hogy megoszthatjuk terheinket, nem vagyunk egyedül. Az ima a cselekvés elvére épül. Az első lépés a tettek felé.
    
    
17. Senki sem rúg a döglött kutyába. A méltatlan bírálat gyakran bók, álruhában. Az emberek nem törődnek azzal, mi van másokkal. Magukkal törődnek. “Ne zavarjon, mit mondanak az emberek, amíg a szíved mélyén biztos vagy benne, hogy helyesen cselekszel.” - Teddy Roosevelt. Ha kiemelkedsz a tömegből, akkor bírálni fognak. Szokd meg a gondolatot.
    
    
18. A fáradtság jelentős százaléka nem fizikai, hanem érzelmi eredetű! Az unalom például fáradttá tesz!  Tanulj meg lazítani, amíg dolgozol. Kezdd az izmaiddal! Lazítsd el az izmaidat! Meditálj! Feküdj le 20 percre aludni, ne többre, ne kevesebbre. Pihenj!! Pihenj, mielőtt dolgozol, kapcsolj ki! És hatékonyabb leszel, többet fogsz teljesíteni.
    
    
19. Négy jó munkamódszer, ami megelőzi a fáradtságot és az idegességet: 1. Tegyél el az asztalodról minden iratot, amely nem a megoldandó feladattal kapcsolatos (ugyanez igaz, ha laptopon dolgozol: zárj be minden ablakot, ami nem a feladatoddal kapcsolatos). 2. Fontossági sorrendben végezd az ügyeket! 3. Ha felmerül egy probléma, oldd meg azonnal, ha rendelkezésedre áll minden tény, ami a döntéshozatalhoz kell. Ne halogasd a döntéseket. 4. Tanulj meg szervezni, megosztani a feladatot és ellenőrizni. 
    
    
20. Minden reggel tarts Magadnak lelkesítő beszédet! “Ezt kell csinálnod. És ha már muszáj, miért ne élveznéd? Csináld szívvel-lélekkel!” Ezzel rá tudod venni magad, hogy bátor és boldog, hasznos és békés gondolataid legyenek. Ha beszélsz magadnak mindarról, amiért hálás lehetsz, olyan gondolatokkal töltheted meg az elmédet, amelyek szárnyalnak és dalolnak.

Ha hasznosnak találod a fenti módszereket, eszközöket, akkor ne várj tovább: válassz ki egyet a fentiek közül és kezd el beépíteni a gyakorlatba. Szánj időt a módszerre például azáltal, hogy 30 napon keresztül, mint egy próbaidőszak, gyakorlod a tanultakat és megnézed, milyen eredmények születnek a 30 nap alatt. Ha nem tetszik, amit tapasztaltál, még mindig visszatérhetsz a régi működéshez.

Ha segítségre van szükséged a fentiek gyakorlatba ültetéséhez, küldj egy üzenetet az alábbi e-mail címre és egyeztessünk egy első online konzultációt.

info@lillakertesz.com